Századok – 1908

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben (Lukinich Imre) - 757

TÁRCZA, 761 jában. Alkalmi és népszerű felolvasás keretén belül bölcseleti fejtegetésekről lévén szó, a szerző előtt nehéz feladat állott, melyet nézetünk szerint nem oldott meg elég világosan. Különösen példáit kifogásoljuk, melyek nagy része inkább a pessimista s nem a reális vagy materiális világfelfogás illusztrálására alkalmas, s közűlök néhány nagyon is alant járó. ACSAY FERENCZ : Rónay Jáczint János élete. II. rész. (Győri szent Benedek-rendi főgymn. Ért. 81—184. 11.) — Rónay életrajzának itt közölt részlete *) túlnyomóan Rónay tudományos munkásságával foglalkozik. A szerző behatóan ismerteti bölcseleti irányú müveit, melyek még ma sem avultak el ; működése nem jelent új irányt a philosophia történetében, mert idegen és pedig német forrásokra támaszkodott, de a forrásokból önálló felfogással tudta kiválogatni azt, a mi szerinte az igazságot legjobban megközelítette. Kortársai között ő volt a legönállóbb gondolkodó, ő írta a legjobb lélektant és jellemismét, ő ismertette meg hazánkat először Beneke rendszerével. Sokat köszönhet neki a bölcseleti műnyelv kifejlődése is, a mennyiben helyes műszavakat tudott alkotni az egyes fogalmak megjelölésére. Az 1855-ik év fordulópont Rónay tudományos működésének irányában ; felhagy a philosophiával és teljesen a geologiának szenteli életét. Londonban egyébiránt, hol 1866-ig tartózkodott, nagy ismeretségre tett szert ; szoros barátságban élt Brocky Károly hazánkfiával, a híressé vált festőművészszel (életrajzát nemrégiben írta meg Szentkláray Jenő), kiről becses adatokat őrzött meg emlékirataiban. 1858-ban Széchenyi Béla gróf, a legnagyobb magyar fiának felszólítására kiadót keresett a »Blick« számára, a korrekturát is ő végezte. Hazájába 1866-ban tért vissza. A szerző végül Rónay geologiai munkásságát méltatja, mely igazságtalan elbírálásban • részesült. A szakemberek nem vették észre, a papság viszont erősen támadta, mert felfogását a katholikus felfogással ellentétes irányúnak tartotta. Az érdekesen és gondosan megírt életrajz folytatását a következő évi Értesítő fogja hozni. MAGYAR GYŐZŐ : Az »Athenaion politeia« alkotmánytörténeti adatai Peisistratostól Perikiesig. (Felsőlövői ág. ev. tanintézetek Ért. 3—25. 11.) — A szerző azon dolgozatát, mely az »Athenaion politeia« adatait tárgyalja Athén alkotmánytörténete szempontjából a legrégibb időktől a Solon utáni zavarokig, annak idején mi is ismertettük.2) Ezen értekezése folytatása az előbbinek s az athéni alkotmány későbbi változásait mutatja be ugyancsak az Athenaion politeia ») Az első részről olv. Századok, 1908. 571. 1. ') Olv. Századok, 1905. 282—283. 11.