Századok – 1908

Tárcza - Melich János: A magyarság eredetéről és nyelvéről 750

I'Arcza. 751 tészetnek hamisítatlan török jellege, с) a magyar nyelvnek a török hódoltság kora előtti török jövevényszavai. Az első pont a kútfők adatai. Abból, hogy a byzanczi kútfők a magyarokat xoúpxot néven nevezik, a magyarok török nyelvűségére semmi sem következik. A latin kútfők pl. a cseheket boheminek mondják, de azért a csehek sohasem voltak kelták. A latin bohemus ( — cseh) ugyanis a latin boio-haemus, ó-felnémet bêheim, régibb germ, baiahaim-ból van képezve, s ez a baiahaim a boii-к hazáját jelenti. A boius-ck pedig kelták voltak. A csehek az osztrákot rakusan-mik, Ausztriát Rakousy-nek, Rakousko-nak nevezik. Hogy e név a Kr. születése táján Alsó-Ausztriában élt rakatai kelta törzs neve, senki kétségbe nem vonhatja, s azért a mai osztrákok még sem voltak sohasem kelták. Abból, hogy a magyarokat némely írók törököknek nevezik, a magyarok nyelvére vonatkozólag semmit sem lehet következtetni. I" A második pont alatt említett bizonyítékról nem szólok. Ennek erejéről álmodozzanak azok, a kiknek nagyobb képzelő tehetségük és tágabb tudományos lelkiismeretük van mint nekem. A harmadik bizonyíték látszanék a laikus előtt legerősebbnek. Prőhle azt hiszi, hogy a török hódoltság kora előtti török jövevényszavaink Árpád és vitézei török nyelvének maradványai ; tehát, hogy Árpád és vitézei olyan török nyelvet beszéltek, melyben a köztörök szóközépi és szóvégi z hang r-nek hangzott, más szóval a nyelv a mai csuvashoz és a kihalt volga-bolgárhoz hasonlított. A magyarok tehát a borjú, ökör, iker, sár stb. szavakat Árpád vitézeitől kapták, sőt Árpád vitézei tanították őket a földművelés következő szavaira : eke, árpa, búza, őröl, gyümölcs, körte, arat, kepe stb. De az ilyen állítást is sokkal könnyebb kimondani, mint bebizonyítani. A ki nem ismeri a honfoglalást közvetlenül megelőző kútfők (pl. a Conversio) vallomását, az igen könnyű szívvel állíthat olyat, hogy a honfoglalók Pannóniában magyar nyelvű népet találtak. Megkönnyíti a dolgát az is, ha a magyar szókészlet történetéből oly keveset tud, mint Prőhle. A ki azonban ismeri a tényeket, az Prőhle elméletét némely más tudósok hasonló szellemes, de nem tudományos elméletei sorába fogja helyezni. MELICH JÁNOS.1) Közöltük t. munkatársunk e rövid felszólalását addig is, míg Szinnyei József elől említett dolgozatáról behatóbb ismertetést közölhetünk tőle.