Századok – 1908

Történeti irodalom - Művelődéstörténeti értekezések 14. 24. 26. 27. 28. 29. sz. Ism. Perepatits István 746

746 TÖRTÉNETI IRODAI,ОМ. Gyulafy Lestár történeti maradványainak művelődéstörténeti vonatkozásai. Irta Sebestyén Józsa. Budapest, 1905. Franklin-társulat kny. 8-r. 99 1. — Bartha Boldizsár Rövid Chronicájának művelődéstörténeti vonatkozásai. Irta örvényi Béla. Budapest, 1906. Bichler J. kny. 8-r. 123 1. — A hegyes tanító-rendiek privigyei kollégiumának története. Irta Miskolczi István. Vácz, 1907. Pest-vidéki kny. 8-r. 125 1. — Pozsony szab. kir. város 1526127 évi számadáskönyve művelődéstörténeti szempontból. Irta ifj. Danninger József. Budapest, 1907. Stephaneum kny. 8-r. 1711. — A magyarországi zsidók kamaraszolgasága és igazságszolgáltatása a középkorban. Irta Balog Szidónia. Budapest, 1907. Vasutas szövetség nyomdavállalata. 8-r. 99 1. — A gyulafehérvári főiskola 1657-iki szabályzata. Irta Vargha Zoltán. Budapest, 1907. Nagy Sándor kny. 8-r. 65 1. (Művelődéstörténeti értekezések, 14. 24. 26. 27. 28. 29. sz.) Gyulafy Lestár, János fia, ősrégi családból származott s Báthory Kristóf, majd Zsigmond, végűi pedig B. Endre titkára s ügyes diplomata volt ; fejedelmi követképen többízben megfordult Lengyelországban is. Átélte Erdély legsötétebb napjait. Pályáját szegényen, elhagyottan fejezte be. Naplója 1605-ig tartalmaz feljegyzéseket. Legbecsesebb történetírói tulajdonságai a pártatlanság és pontosság. Történeti maradványait tárja fel Sebestyén Józsa dolgozata, gondosan megbecsülve legaprólékosabb adatait is. Gyulafy nyomán rajzolja az Erdélyben dúló vallon, rácz, hajdú és német csapatok garázdálkodásait. Megvilágítja a kor szellemi életét s bepillantást enged Gyulafy tudományos ismereteibe. Figyelemre méltó az a kép is, melyet a székelyek, szászok, oláhok, czigát yok Gyulafyval egykorú viszonyairól, az országos intézményekről és a városi életről, az ipar és kereskedelem állapotáról, az öltözködésről és társadalmi szokásokról meg a hadviselésről tár elénk. Tárgyalása azonban sokszor ellaposodik és szaggatott. Örvényi Béla szülővárosának Debreczennek múltjából mond el egyet-mást Bartha Boldizsár Rövid Ghronicája alapján. Közli a krónikaíró csekélyszámú ismert életrajzi, s a Chronica könyvészeti adatait. A Chronica első kisebb része (1—20. 1.) Debreczennek 92 év (1564—1657) alatt való »különb-különbféle állapotairól« szól. Értékesebb a második rész (21—158. 1.), melyben Debreczennek »az háboruságos nyolcz esztendők (1657—1664) alatt való nevezetesebb nyomorúságai« foglaltatnak, melyeket Bartha megírt »protocollumokhól, registrumokból... és az experientiákból.« A Chronica megírására Bartha Boldizsárt — saját bevallása szerint — vallásos, politikai és személyi okok késztették, s némileg ez a magyarázata annak, hogy a krónika vajmi kevés adattal gazdagítja művelődéstörténe-