Századok – 1908

Történeti irodalom - Hóman Bálint: A magyar városok az Árpádok korában. Ism. D. 744

TÖRTÉNETI IRODALOM. 745 különböző szempont okozza. Az egyik rész azt a népréteget kutatja, a melyből a városi polgárság lett, s ezt a ministerialis községek lakóiban látja ; a másik az okot keresi, hogy mi szülte a városi szervezetet. Ez utóbbiak szempontjából mellékes, hogy a városok első polgárai korábban milyen conditióban éltek ;. rájuk nézve fontos az, hogy a várossá fejlődés a vásártartás jogának folyománya. A magyar városok alakulásának folyamát az értekezés világosegyszerűséggel, találóan jellemzi. Csak egyben látok ellenmondást. A szerző ezt mondja : »az első, a mit elérnek, a vásártartás kiváltsága«; majd meg: »a fejlődésben ezzel elérték a fokot, a hol a várossá alakulás kezdődik, a bíráskodás és vásártartás joga vonja a többit maga után.« Ennek ellentmond az az állítás, hogy »vásár azelőtt is volt, csakhogy királyi vásár.« Azt hiszem, a vásárt kell kiemelni, tekintet nélkül arra, hogy az milyen. A hol nincs jvàsàr, oda nem mentek idegenek és nem törekedhettek arra, hogy olyan jogokat vívjanak ki, a milyeneket otthon is élveztek. Egyszóval, ott nem olthatták be ezt a törekvést a hospesekbe és várnépekbe. Természetszerűen merül fel a második kérdés is. Ha tudjuk, hogy a vásárjog indítja meg a városi fejlődést, akkor a polgárság elemeivel kell még tisztába jönni. Ez a rész is világos elrendezésével s különösen a hospes és cívis kifejezések használatának tárgyalásával tűnik ki. Hóman általában igyekszik a fogalmakat tisztázni, s a város különböző elnevezéseiről szóló sorai is figyelmet érdemelnek. Ebben a fejezetben tárgyalja a szerző a polgárság nemzetiségi viszonyait is ; majd áttér a gazdasági és a társadalmi viszonyokra. A gazdasági rész kétségtelenül tanulmányának legfontosabb fejezete. A rendszerezés itt a legnehezebb. Különösen a vámokat illetőleg óhajtottuk volna, hogy ezt a kérdést kissé részletesebben dolgozza föl. Inkább a társadalmi helyzetről s az építkezésről szóló szakaszokat hagyhatta volna el ; ez nem fontos, nem is tudunk róla sokat, s a szerző sem bővíti ismereteinket. Bizonyára csak Szalay és Vajda értekezései vitték rá, hogy erről is szóljon. Legsikerültebb a jogi élet jellemzése : a városi hatóság, a bíráskodás, a tulajdon- és örökösödési jog ismertetése, a szerződésre, zálogolásra stb. vonatkozó részek. A városi polgárok kötelezettségeiről, az adózásról és katonáskodásról ismét külön fejezet szól. A kor színvonalán álló, beható és gondos, világos és áttekinthető feldolgozásával a szerző méltán kiérdemli elismerésünket. D.