Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - I. közl. 677

KERESDI BÁRÓ BETHLEN FERENCZ. 687 Bocskay fejedelemségével a kimerült országra a béke áldásos napjai következtek ; a rend és nyugalom helyreállott. Bethlen. Miklósné is hazatérhetett Búnra, hogy egyetlen gyermeke felnevelésére szentelje — úgy látszik — özvegysége napjait.1

) A kis Ferencz anyai gondviselés alatt nevelkedett mindaddig, míg a szükséges ismeretek elsajátítása végett, a kor szokása szerint, valamely collegiumot kellett felkeresnie ; választása az unitáriusok kolozsvári főiskolájára esett, mely a Basta-korszak alatt szenvedett csapásokból épülni kezdett. Itt végezte be tanulmányait, sőt egy »szavahihető író« tanúsága szerint, bizonyára kedvtelésből, a tanítással is megpróbálkozott.2

) Természetes, hogy ez rövid ideig tarthatott. Bárminő nemes czéljai vannak is a tanításnak s bármilyen megtiszteltetésben volt is részök e j hivatás képviselőinek épen Erdélyben, egy nagy tekintélyű nemesi család sarjának, kinek valamennyi őse Erdély közéletében s a harczmezőn tűnt ki, más téren kellett keresnie az érvényesülést. A fejedelmi udvarban való szolgálat, melyet egyébiránt a nevelés befejezésének tartottak, volt a lépcső azok számára, kik a közéleti pályán emelkedni akartak ; Bethlen Ferencz is oda törekedett. Ismeretes, hogy Erdélyben egy-egy új családnak a fejedelmi székbe jutása alkalmúl szolgált az új dynastiával rokonságban álló családok felemelkedésére. így történt ez Bethlen Gábor fejedelemsége alatt is. Az indító ok bizonyára az volt, hogy »oly időben, midőn az árulás mindenfelől és száz alakban leskelődik a trón körűi, a fejedelemnek szüksége van hű, megbízható férfiakra, kiket elsősorban saját vérei közt kell keresnie.«3

) Ezért teszi meg testvérét Istvánt Erdély kormányzójává s ezért fordít kiváló gondot testvére fiainak, ifj. Bethlen Istvánnak a »kis gróf«-nak, és Péternek iskoláztatására, kiknek nagyobb szerepkört szánt fejedelemsége politikai életében.. Nemzetségéhez való szeretete irányítja figyelmét a bethleni Bethlenekre is, kiket udvari historikusának, Böjthinek munkája alapján ő is, miként ettől fogva csaknem mindenki, első') Bethlen Miklósról idézett levelén kivűl semmi egyéb adat nem maradt ránk ; valószínűnek tartjuk, hogy Székely Mózes oldalán, kit tudvalevőleg főleg az unitárius nemesség pártolt, esett el. 2) »Fide dignus autor annotavit in suo diario, huné Franciscum Bethlen in sehola Claudiopolitana unitariorum professoris munus peregisse.« Kénosi Tösér János : Biblioth. SS. Transylv. Unitariorum, 52. 1. (Kézirat a kolozsvári unitárius collegium könyvtárában.) Aranyosrákosi Székely Sándor szerint »önvonzalmát követve az ottani unitárius főoskolában történeteket tanított.« Unitária vall. tört. 113. 1. 3) Acsády : Bethlen Gábor udvara, 235. 1. (Gindely : Bethlen Gábor életrajza.)