Századok – 1908

Értekezések - LUKINICH IMRE: Keresdi báró Bethlen Ferenc 1601–1653. - I. közl. 677

<388 LUKIXICH IMIIÉ. sorban természetesen a Bethleni Bethlenek, az Iktáriakkal közös eredetűeknek tartott. E család különben is tekintélyes szerepet vitt Erdély történetében, sőt mint láttuk, egyik tagja Farkas (f 1616-ban) épen Bethlen Gáborral karöltve működött közre a Basta-korszak megbuktatásában. Ezért mondhatta a fejedelem Bethlen Farkas fiáról Jánosról, hogy »ha az egy testvéröcscsének, Bethlen Istvánnak fiai nem volnának, fiává fogadná« ;2

) s lehet, hogy az erdélyi politikai életben a Bethleneknek szánt nagyobb szerepkör késztette őt arra is, hogy az alig 14 éves Bethlen Jánost Bethlen Péter kíséretében, magasabb műveltség megszerzése végett 1626-ban a leydeni egyetemre küldje.3) A Bethleni Bethlenek közül ez időtáj t csak ketten : a Balázs ágabeli György (f 1626) és Ferencz voltak férfikorban ; természetes tehát, hogy a fejedelmi udvarnál mindketten szíves fogadtatásra találtak. Míg azonban György magára semmiféle hivatalt nem vállalt, Ferencz épen ezen az úton vélte feltalálni boldogulását. 1625 körűi már fejedelmi főasztalnok (magister dapiferorum),

4) s ettől az időtől kezdve, Bethlen Gábor halála után is, a fejedelmi udvartartás változatos, de felelősségteljes intézésében állandóan szerepet visz, sőt bizalmi állásából következőleg a közéleti és diplomácziai téren is bőséges alkalma nyílik tehetsége és tevékenysége érvényesítésére. A fejedelmi udvarban ismerte meg Szentlászlói Kamuthy Farkas tanácsosnak, Torda megye főispánjának s Udvarhelyszék főkapitányának leányát Zsuzsannát, a kit 1627 máj. 20-án nőül is vett.5) Az esküvő a Bethlenek ősi várában, a vadregényes fekvésű Keresden folyt le, melyet Bethlen Ferencz ettől kezdve állandó tartózkodása helyéül választott. Bethlen Gábor halálával Erdély ismét válságos viszonyok közé jutott. A fejedelemség Bethlen akaratából, melyet a rendek és a porta hozzájárulása is szentesített, feleségére, Brandenburgi Katalinra szállott, ki azonban méltatlan utódnak bizo!) Pl. Bethlen Miklós Önéletírása, I. k. 148. 1. 2) Bethlen Miklós önéletírása, I. k. 143. 1. 3) Album studiosorum Academiae Lugduno-Batavae. Haga, 1875. •col. 174. Haller Gabor naplója. (Erd. tört. ad. IV. 5. 1.) Történelmi Tár, 1899. 99. 1. 4) Szilvási András 1625-iki kolozsvári kalendáriuma többek között »Bethlen Ferencz uramnak, ő felsége Fő Asztalnokának« van ajánlva. Kanyaró F. Néhány szó régi naptárainkról. Magyar Könyvszemle, 1897. 182. 1. Nagy János : Hidvégi Mikó Ferencz életrajza. Keresztény Magvető, 1875. 99. 1. jegyzet, 5) A havasalföldi vajda 1627 ápr. 26-án kelt levele. (Eredetije a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.) Megjegyzendő, hogy Kamuthy Farkas épen az előző évben halt el. (Ugyanezen okiratban, és Lázár : Erdély főispánjai, 118. 1.)