Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VII. Magyar tüzes- és lövőszerszámok - I. közl. 49

MŰVELTSÉG-TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 53 A XVI. század hatvanas éveiből ránk maradt mustrák már jóval több magyar pattantyús nevével szolgálnak, a miből az látszik, hogy ez a mesterség is kezd közönségessé lenni a magyarok között. A magyar végházak gyújtó és tüzes szerszámai egy része védelemre, más része támadásra készült. Voltak olyanok is, a miket csakis világítás czéljára használtak. Mind a háromféle gyújtó szerszám nagy számmal található a XVI. és XVII. századi összeírásokban. Az év, a mikor egy-egy ilyen szerszám előfordúl, keletkezésére nézve mit sem jelent. Mert hiszen tudjuk, hogy pl. az 1520-ban és 1530-ban öntött ágyúk még a XVII. század legvégén készült összeírásokban is szerepelnek. Nagy hibát követne el tehát, a ki azután ezen ágyúkat a XVII. század fegyverei közé sorolná. Épen úgy vagyunk a gyújtó szerszámokkal is. Említők már, hogy a magyar módra készült váraknak a tűz volt a legnagyobb ellensége. A török és a magyar tehát egyaránt azon volt, hogy a várakba tüzet vessen. Ily módon megkímélték az ostrommal járó fáradságot és áldozatot. A XVI. századi budai pasák levelei szerint a magyar végbeliek, ha kiindultak, mindig gyújtó szerszámokat vittek magukkal. A mikor pl. Musztafa pasa 1569-ben megírja, hogy a tataiak Hamza bég párkányából 700 ökröt, a győriek meg Adonv párkányából 2000 juhot vittenek el,2) vagy mikor a komáromiak a tataiak támadását jelentik, rendesen azt is megemlítik előbb, hogy gyújtó szerszámokat készítettek.3

) »Az minap — írja Musztafa 1576-ban Ernő főherczeghez — az komáromiak és tataiak az vízről Budát jel akarták gyújtani. Isten adá, hogy valamennyit elfogtuk.«4

) — »Kékkő alá — írja ugyanaz — kopjákat visznek, bajt kívánnak és gyújtó szerszámokkal ellenkeznek.«5

) — »Im mostan az egriek és az környűl való végbeliek Nagykálióra gyüleköztenek volt úgy mint 700 lovaggal és gyaloggal és Szentmiklós kastélyra reá rohantanak, és gyújtó szerszámokat hagyigáltanak.« B) ') Érd. ') A párkány szó, mint említők, palánkot, kerítést jelentett ugyan, de mint ez adat is mutatja, a kastély (castellum) szó helyett is használták. Hamza bég párkányát pl. a budai pasa kastélynak is írja. Veysz pasa jelenti pl. 1579 jul. 1-én Rudolfnak : »Buda mellett Hamza bég kastélyára rohannak.« A kastély és a párkány helyett gyakran használták a száráj szót is. Veysz pasa írja pl. 1579-ben : »Budához egy taraczk lövésnyire Hamza bég szárájára (szarayara) az tataiak és komáromiak reá rohantanak.« Ferhát budai pasa meg 1590 ápr. 23-án írja Ernő főherczegnek, hogy a magyar vitézek török ruhában jönnek a török várak alá és így csalják ki a törököket : »Mi Hamza bég szárájabéliek vagyunk, hamar jöjjetek segítségre«. . . stb. Cs. és kir. állami It. Turcica. 3) U. o. »Gyújtó szerszámokat készítvén az komáromiak és az tataiak, az budai kertekből éjjel nappal«. . . stb. 1576 jul. 25. ') ü. o. 1576 okt. 22. E) U. o. e) U. o.