Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VII. Magyar tüzes- és lövőszerszámok - I. közl. 49

54 TAKÁTS SÁNDOR. Hogy mifélék voltak e gyújtó szerszámok, arról a pasák nem szólnak. A magyar várak régi összeírásai azonban, ha nem is mind, de igen sokat felemlítenek közűlök. A tüzes szerszámok hajítására legalkalmasabb volt a nyíl. A régi időből maradt nyilakat nem fegyverül, hanem gyújtó szerszámok vetésére használták a végbeliek. A XVI. század közepén a tüzes nyíl mar közönséges a magyar várakban. Verőcze 1547 évi, Zucsa 1549 évi összeírásai pl. már megemlítik.1) Az 1556 évben külön sorolják fel a számszeríjhoz való tüzes nyilakat és a kézíjhoz való tüzes nyilakat.2

) Sümeg 1588 évi összeírása vár gyújtó szigonyos nyilakat, az 1597 évi pedig nyílvasú horgas labdákat említ.3

) Ónod várának még 1689 évi összeírása is megemlíti a szigonyos tüzes nyilakat.4

) A nyilakat ágyúkból és mozsarakból is szokták kilőni. Eger 1554 évi összeírása mondja pl. »falconeta ferrea parva, ex qua machinae ignitae ejiciuntur.«6) Szádvárt is említenek 1605-ben labdavető mozsárt. 6

) Boldogkő 1683 évi összeírása meg ezt mondja : »régi nyilak mozsár álgyúban valók felesek. « q

) Ha a végbeliek várszállani indultak, a nyilakon kívül még másféle gyújtó szerszámokat is vittek magukkal. Ezek többnyire botra, dárdára, kópjára stb. erősített tüzes szerszámok voltak, a miket jó messzire lehetett hajítani. Ilyenek voltak pl. a tüzes labdák, kiket fába szegeznek,8) a különféle tüzes furkók,9

) a Nvitra várában szereplő Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fase. 99. és 65. nr. 83. Egyikben balista. másikban tüzes nyíl említtetik. Szigeten 1559-ben : »arcus germanice stotzl 32, cum sagittis ignitis copiosis. (Közös p. ii. It. Hung. 14344.) 2) U. о. Lymbus II. sor. 17. cs. 1556. =) U. о. Urb. et Conscr. fasc. 76. nr. 17. Újvár 1596 évi összeírása is említ tüzes nyilat. U. o. fasc. 99. 0 U. o. fasc. 25. 1689. 5) Közös p. ü. lt. fasc. 14340. 1554. Ingénia arcis Agriensis. «) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 78. nr. 15. Szádvár. 1605. ') U. o. fnse. 79. nr. 18. Boldogkő, 1683. 8) U. o. Lymbus II. sor. 17. cs. 1556. 9) U. o. fase. 76. nr. 10. Léva, 1557. Furcones telae igneae 29. — Fasc. 77. nr. 1. Oláhújvár : tüzes furkó. — Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14355. 1569. Sáros : sturmkolben 5. — Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 76. nr. 17. 1597. Sümeg : furkó tüzes labda. A furkó-ról meg kell jegyeznünk, hogy azt a XVI. században nemcsak mint tüzes szerszámot, hanem mint kézi fegyvert is használták mind a magyarok, mind a törökök. Ghiczy Farkas írja pl. 1572-ben Nádasdy Ferencznek a horvátországi szerrel való készülésről : »Egy keszkenőt kötnek által fejeken és az övükben egy furkót vonnak és egy dárdát vesznek az vállukra, bocskort kötnek fel és úgy igetnek ; de én dárda helyett kopját vitetek el és az furkó helyett paizst.« (Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok.) A furkót, mint minden fegyvert, a török-magyar baj viadalokban is használták kihívásúl. Mikor pl. a zsámboki törökök a tatai vitézeket baj viadalra hítták, a sorompó előtt elhelyezett fegyverek tulajdonosainak (mint kihívóknak) a neveit is megírták 1581 jun. 3-án. »Nauerta Husszein — írják — nagy furkót, Hoda-