Századok – 1908
Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Az oláh telepítés legelső okleveles emléke 577
AZ OLÁH TELEPÍTÉS LEGELSŐ OKLEVELES EMLÉKE. 579 A felsorolt oklevelek azt tanúsítják, hogy a XIII. század folyamán még nagyon gyéren vannak oláhok Erdélyben s ezek is a déli határszélen, leginkább a fogarasi havasok alján laknak. Nevezetes tanúságot hirdet az oláhokról III. Andrásnak 1293-iki oklevele, mely arról a határozatáról értesít, hogy valamennyi oláh, bárkinek a birtokán legyen is, az ő királyi székes birtokára vitessék vissza, ha kell erőszakkal is. Minthogy azonban néhai László király megengedte a gyulafehérvári káptalannak, hogy hatvan oláh háznépet telepíthessen Fylesd és Emid nevű birtokaira, s azoktól semmiféle királyi adó, u. m. ötvened vagy tized, vagy egyéb ne szedessék : ebben a káptalant továbbra is megerősíti.1) Ez volt eddigelé az első ismeretes oklevél, mely oláh-telepítésről, adományozásról szól. Kitűnik ebből, hogy a beszivárgó oláhokat a király saját tulajdonának tekinti, kikről csak neki van joga rendelkezni. Kitűnik az is, hogy ezek pásztorkodó nép, a kik juhaik után ötvenedet fizetnek a királynak, a melyből az 1263-iki oklevél tanúsága szerint tized illeti az esztergomi érseket. Kitűnik az is, hogy 1293 táján az oláhok még oly csekély számmal vannak Erdély belsejében, hogy őket a király egy korona-jószágra (valószínűleg a fogarasi kincstári uradalomba) szándékozik letelepíteni. Ennél az oláh-telepítésről szóló s eddigelé elsőnek ismert oklevélnél régibb, egy évvel előbb kelt, ugyancsak III. András királynak egy 1292-iki oklevele, mely a gróf Bethlen család keresdi levéltárából nemrég került elő.2) Ebben III. András király engedelmet ad az Ákos-nembeli Györké fiának Sándornak, hogy ( Maros-)Шуе, Szád és Fenes nevű birtokaira oláhokat telepíthessen s azokat megtarthassa (t. i. a maga számára), egyszersmind a király minden adójukat és tartozandóságukat a megnevezett Sándornak engedi, át. ') U. o. 381. 1. !) Ez a levéltár 1846-tól 1905-ig a kolozsvári (óvári) ferenez-rendi zárdában volt elrejtve. Csak nemrég váltotta ki onnan gróf Bethlen Bálint Torda-megyei főispán s jelenleg az ő birtokában van Aranyos-Gyéresen. 37*