Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VII. Magyar tüzes- és lövőszerszámok - I. közl. 49
52 TAKÁTS SÁNDOR. nevezett gyújtó és tüzes szerszámoknak kellett virágzásra emelkedniük, mivel a fából készült várak, kastélyok, párkányok, palánkok, szárájok, huszárvárak, latorkertek stb. ellen a tüzes és gyújtó szerszámokkal küzdhettek legnagyobb sikerrel. A gyújtó és tüzes szerszámok voltak a magyar végházak legfontosabb és legeredetibb fegyverei. Ezekkel védelmezték a mieink a saját váraikat, ezekkel vetettek tüzet és veszedelmet a török végházakba. Sok és sok eredeti magyar találmányról számolhatnánk be, ha ezeknek a gyújtó és tüzes szerszámoknak készítéséről vagy keletkezéséről írott emlék maradt volna reánk. De mivel nem maradt, a legtöbbnek csak a nevét tudjuk, hogy a magyar végházakban a legtöbbje mindenütt közönséges, a német kezén levő magyar várakban pedig ismeretlen. A mohácsi veszedelem után hazánkban még igen gyéren voltak a lövő szerszámok. A port, ágyút és a gyújtó szerszámokat külföldről hozták. Onnan szerzik be főuraink is a szükséges dolgokat és a lövőmestereket saját váraikba. Hogy ezen a téren valami bőség nem volt, kitűnik abból a sok sürgetésből is, a mivel ágyúkat, port és gyújtó szerszámokat kérnek.1 ) Az ilyen kérő levelekkel még a XVI. század közepén is találkozunk. Az 1555 évi nov. 9-én pl. Nádasdy Tamásnak jelentik, hogy a király pattantyúsát Kéthidára küldték. A következő év jun. 14-én meg Szele Jakab írja Nádasdynak : »Küldene Nagyságod egy pattantyúst, ki labdákat tudna csinálni.« 2) Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyar pattantyúsok még ebben az időben sem voltak bőviben. De egyet-kettőt mégis találunk belőlük a nagyobb végházakban. Tatán pl. 1555-ben Molnár Ferencz és Petro de Voltelina voltak a pattantyús-mesterek.3) Horváth Markónak a szigeti ostrom idején Erdődi Bálint volt a legjobb pattantyúsa, kinek ez alkalommal kezét is ellőtték.4 ) Dobó István erdélyi vajdának hadában Wallenstein Boldizsár volt a tüzérség feje. A »magistri bombardarum« közt voltak : Nicolaus de Venetia, Murányi Ferencz, Dobolabok Jakab, Peér Máté, Pohánka György stb.5) ч I 1) Cs. és kir. állami It. Hung. Pl. 1528 ápr. 20-án a magyar tanácsosok írják a királynak, hogy a végekből nap-nap után könyörögnek porért, ólomért s más efféle dolgokért. »Nihil talium — írják — Majestas vestra hic reperit.« Ugyanazon év szept. 28-án Révay István írja, hogy ágyúk nélkül háborút viselni nem lehet. »Non solum bombardae, sed magistri, qui in castris incendium facere possint, transmittantur. « ") Orsz. Lt. Nádasdy-féle iratok : Therjék Tamás és Szele Jakab levelei a nádorhoz. Az 1555 év okt. 7-én is azt írja Therjék a nádornak, hogy Antal nevű német pattantyús magyarázgatja a Kanizsaiaknak, hova kell az ágyúkat elhelyezni. 3) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14359. 1555. márctf. 18. Tatai mustra. 4) Cs. és kir. állami It. Hung. Narratio obsidionis et expugnationis arcis Zigeth a Marco Horváth deseripta . . . stb. 6) Közös p. ü. lt. fasc. 13231. Relatio commissariorum, 1553. mense Decembri.