Századok – 1908
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Meszleny Benedek - II. bef. közl. 540
MESZLENY BENEDEK. — második és befejező közlemény. — Meszleny első feleségének halálakor említettük, hogy négy éven át, vagyis 1648-ig maradt özvegyen. Hogy vált meg az özvegységtől s mi érte a következő évben, Meszleny saját följegyzésében olvashatjuk : »Meghalván és eltemetvén Kigyóssy Judit asszony első feleségem in a. 1644, 29 die Junii, — jegyezte föl utódai kedvéért, — voltam özvegyen négy esztendeig, és megházasodván, vettem el nemzetes Perneszy Judit asszonyt, ki volt Nemesnépi István özvegye, 20 esztendős korában.« Más értesítésből tudjuk, hogy Perneszy Judit, kinek atyja Zala és Somogy megyék alispánja volt, jóformán nem is élt még házasságban, mert Nemesnépi (1643-ban ?) már házasságuk huszadik napjára meghalt.1) »Háltunk el — folytatja Meszleny — egerszegi kastélyban anno 1648, feria quinta post dominicam Septuagesimae (február 13-án). Vas-vármegyei alispán lévén, s még akkor anyám, Gyarmán Borbála asszony s Kigyóssy Ferencz, szegény első feleségem apja is éltenek. Azonban in anno praescripto 1648 feria secunda post dominicam Laetare (márczius 23-án) asszonyom-anyám meghalt. Temetéséről ide alább írok. Anno eodem 1-ma die mensis Novembris Kigyóssy uram is sárvári porkolábságában meghalván, ugyanőt sárvári templomban temettem el, a mint ezeket egy magyar bibliámnak elején bővebb (?) szóval megtalálni. Azonban in anno 1649, die 4 mensis Januarii választott engem a vármegye országgyűlésre való követnek Pozsonyba, szegény Istenben elnyugodott atyámfia, Perneszy Judit asszony immár nehéz ember lévén, mindennapi szülését várván. Adta Isten szülését 17 die Januarii két órakor déleste, fiat adván Isten a világra. Minthogy igen gyenge szerrel láttatott a gyermek s magam csak indulófélben voltam Pozsonyba, sietséggel lett keresztsége Palkónak ; komája volt itteni prédikátor, komaasszony volt Sághy (?) Ferenczné. Indultam meg Pozsonyba 23 die Januarii, szegény atyáml) Guary-levéltár, 1888. sz. Az bizonyos, hogy 1643-ban Judit már özvegy. U. o. 1932. sz.