Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.

ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 35 az egészségtelen levegő miatt minden munka — Széchenyi szerint— sisyphusi kárhozat volt.1

) Az őszi esőzések idején azonban, vagy még inkább tavaszszal, a mint a Kárpátokról lerohanó folyóvizek a nagy magyar Alföld északkeleti nyúlványának puha, laza talajára értek, a megolvadt hótömeg óriási mennyisége féktelenül száguldott végig a vidéken. Az a keskeny, lapospartú meder, melyben egy-egy folyó a száraz évszakokban meghúzódott, ilyenkor meg sem próbálta magába szorítani a megáradt elemet, úgy hogy az minden ellenállás nélkül lepte el a két partot. A terület, melyet a folyók rendszerint el szoktak árasztani, tehát az árterület, egykorú becslés szerint2

) másfél millió hold volt — magának Szabolcs vármegyének a negyedrésze rendszerint víz alatt állott8

) — s az ebből származó kár évenként mintegy 250,000 frtra rúgott.4) Tekintélyes összeg, s még tekintélyesebb, ha meggondoljuk, hogy a jövedelmet igen alacsony kulcs szerint becsülték meg s csak a közvetlen kárt számították.5) És milyen vigasztalan képet nyújtott a vidék, ha elborította az ár ! Gyakran megesett, különösen, ha a nyári és őszi évszak esős volt, hogy a megáradt folyó télre sem vonult vissza medrébe s a falu lakosai csikorgó hidegben is pallókon jártak házukba, vagy épen vízbe fagyott az egész község, úgy hogy az emberek már-már arra gondoltak : elhagyják vályogból épített házaikat és kint a mezőn vernek maguknak tanyát.«) Panaszos szavukat hiába emelték föl. A megye urai, bár szánták a szegény nyomorultakat, nem tudtak rajtuk segíteni, mert sem anyagi erejük nem volt hozzá, sem érzékük arra, mit kellene tenni. És a hajózás ügye ! Mintha az Isten a folyókat csak arra teremtette volna, hogy megnehezítsék a közlekedést, s nem arra, hogy megkönnyítsék. Igaz, hogy a Tisza sok kanyarulatával, a mellékfolyók pedig a változó niveau-különbséggel, nyáron a sekélységük, őszszel és tavaszszal a rohanó vízár miatt, még rendezett viszonyok között is megnehezítették volna a hajózást, úgy azonban, a mint a XVIII. század közepén voltak 1) Véleményes jelentés, 2. 1. a) A Helytartótanács gazdasági bizottságának jegyzőkönyve 1776 ápr. 30-iki üléséből. Orsz. Lt. M. udv. kanczell. 1776 : 3057. s) Széchenyi : Eszmetöredékek a Tisza-völgy rendezését illetőleg, 42. ') A föntebb idézett jegyzőkönyv szerint egy hold jövedelmét 30 krajczárra (% frt) becsülték, de mivel a területnek egy részét az apadás után lehetett használni, csak a harmadrészét számították kárnak. 5) Mai értékre átszámítva, az akkori összegnek körülbelül háromszorosa-négyszerese. 8) A karádiak id. folyamodványa. Orsz. Levélt. M. udv. kanczell. 1776: 6266. 3*