Századok – 1908

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.

34 CSÁSZÁR ELEMÉR. még a legkisebb folyó is könnyen elhajtotta. Volt is bőviben malom a folyókon ; a Latorczán, Laborczán és Ungon vagy huszonhat, a többin szintén elég sűrűen. A környék urai, mind megannyi kis-király, a maguk meg a molnáraik kedve szerint vezették nemcsak a malmot, hanem a folyót is. Töltésekkel duzzasztották fel a sekély folyó vizét, csatornákkal elvezették a kerék lapátjai alá, s az elhasznált víztömeg tetszése szerint tért vissza, a medrébe, vagy vette inkább útját a sík mezőnek.1) Akadt olyan malomtulajdonos is, a ki egyszerűen elzárta hatalmas gáttal a folyót, a régi lejtős meder helyett ásott újat, egy mély, de keskeny csatornát, s abba gyűjtötte össze a folyó egész víztömegét ; ha őrlésre készült a molnár, nem volt egy csöpp vize sem a lejjebb fekvő vidéknek.2) Áradás esetén minden egyes, malom igen jó szolgálatot tett a töltéseivel, zsilipjeivel, csatornáival arra, hogy a víz bármerre lefolyhasson, csak a medrében nem. Rendes vízállásnál is tömérdek kárt okoztak a malmok és »erődítéseik.« Az Ung р. o. akárhányszor megváltoztatta útját, a malmok kerekei alól nem a medrébe folyt vissza, hanem elárasztotta a szomszédos erdőket, s így nemcsak régi medre száradt ki, hanem tönkretette az erdőséget. A Laborczán meg olyan sűrűn voltak egymás mellett a malmok, hogy a part mellett egész tavakat alkotott a fáradt víz s mocsarakká változtatta azokat a vidékeket, a hol tíz év előtt még rétek, földek, sőt berkek voltak.3) Lehetett volna néhol egy kis jóakarattal segíteni a dolgon, csak egy pár öllel feljebb vagy lejjebb kellett volna fölállítani a veszedelmes helyeken (pl. kanyarulatoknál) vagy egymáshoz igen közel lévő malmokat,4

) de hiába parancsolt a birtokosokra a vármegye, nem hallgattak rá. így azon a hatalmas területen, melyet a Bodrog és Tisza szeltek keresztül, Királyházától Tokajig, korlátlanúl uralkodott, a víz. A nyári szárazság idején még csak megvolt valahogy a föld népe, s a malmok okozta pusztításokon kívül csak a Bodrogköz szenvedett. Ez a 675 négyzet-kilométernyi síkság, mivel összes vizeit a. két folyó nem tudta levezetni, még alacsony vízállás idején is annyira el volt árasztva, hogy az egész mocsárhoz hasonlított inkább, mint mezőhöz,5) és a süppedékes föld, >) Kvassay id. jelentése. 2) Mind a két folyóról u. o. s) Ilyen volt a pálóczi malom. Helyt. tan. 1774 szept. 12-iki leirata. Helyt. tan. 1774:4021. ') A m. udv. kancz. átirata az udvari kamarához, 1780 jan. 7-én. Fogalmazványa u. o. M. udv. kancz. 1779 : 6771. 6) Orczy Lőrincz jelentése a Helytartótanácshoz, 1775 szept 30-án. A tanácstól készített kivonat: M.^udv."kancz. 1776: 3057.