Századok – 1908
Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: Orczy Lőrincz és a Tisza-szabályozás - I. közl. 29.
ORCZY LŐRINCZ ÉS A TISZA-SZABÁLYOZÁS. 33 segítenek rajta, rövid pár év múlva nemcsak a közeli vidéket és erdőségeket, hanem még a »salinariákat« is egészen tönkre teszi a víz. Még többet vétettek azzal a fenséges gondatlansággal, a melylyel a folyókat kiszolgáltatták a birtokosoknak. Sejtelmük sem volt arról, a mit különben is csak 1846-ban mondott ki a lombard-velenczei építési főigazgató, Paleocapa Péter,1 ) és ő utána még határozottabban Széchenyi,2 ) hogy a Felső-Tisza és mellékfolyói egy egységes vízrendszert alkotnak, mely a maga egységességében közös tulajdona a polgároknak, illetőleg az államnak. A maguk partikuláris felfogásával úgy tekintették az egyes folyókat, mintha számos apró darabból állanának, a mely darabokkal minden tulajdonos korlátlanúl rendelkezik. Az egyik haltenyésztésre rendezkedett be : hatalmas gerendákat fektetett az Ungon keresztül s a folyó egy részét átalakította szó nélkül halastóvá ;3) példáját követték szomszédjai, de azzal sem ők, sem a vármegyék nem törődtek, hogy az ily módon felduzzasztott víz a többi birtokos területén keresett kárpótlást. Ha a kacskaringós Tisza már nagyon közelről kezdte mosni egy-egy falu földjét vagy házait, vagy épen egy-egy kanyarulattal egészen magához ölelte, nosza gondolt egy merészet a község bölcs tanácsa, kirendelte a falu apraját-nagyját, nekiállította a munkának és csatornával átvágva a kanyarulatot, kiszárította a régi medret.4 ) Hogy az új meder elég mély-e, s a megrövidített pályájú folyó talál-e magának elég teret a partok közt, az már a lejjebb fekvő községek gondja volt. Minek főjjön benne az ő fejők, ha az ő földjüket ezután megkíméli a Tisza ! Az emberi kéz alkotta művek közül a legveszedelmesebbek mégis a malmok voltak. Természetes, hogy a Bodrogköz áldott vidéke és Szabolcs bőven termő földje nem volt gabonának szűkiben s megőrlésére szívesen fölhasználta a vidék fejlett vízrendszerét, mikor az apró, egy-két kőre járó vízimalmot ') Vélemény a Tiszavölgy rendezésérűl. Irta Paleocapa Péter. Olaszbúi fordította Saslcu Káról. A technikai tudományok akkori színvonalán álló ezen rendszeres munka, mely részletesen meghatározza az elvégzendő munkálatokat, nagy hatással volt Széchenyire. A könyvhöz mellékelt tervrajzoknak mi is jó hasznát vettük. Az említett fölfogás a 7-ik szakaszban (12—13. 1.) nyilatkozik meg. 2) Véleményes jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődéséről, 10—11.11. U. o. 41. 1. 3) Kvassay József kormánybiztos jelentése a Helytartótanácshoz, 1773 aug. 7-én. Orsz. Levéltár. M. udv. kanczell. 1774: 4361. 4) így vágták át a dormándiak a Tisza czigándi kanyarulatát még a negyvenes évek végén. A Zemplén-megyei karádiak folyamodványa Zemplén vármegyéhez (kelet nélkül). Másolata u. o. 1776 : 6266. SZÁZADOK. 1908. I. FÜZET. 3