Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245

MŰVELTSÉGTÖRTÉNET J KÖZLEMÉNYEK. 263 városokban egyformán dívott a XVI. és a XVII. században. Az erdélyi fejedelemséghez tartozott és megmagyarosodott bányákban azonban lassan-lassan felhagytak a léhen-rendszerrel. A XVI. század második felében már hivatalosan is jelentik, hogy pl. Nagybányán, Felsőbányán stb. elegendő magyar bányász van, de ezeknek a német léhen-rendszer nem kell, mivel ők esak kész fizetésért akarnak dolgozni. Ez a kenyérkereset sokkal biztosabb és semmi koczkázattal nem jár, holott a léhenekbe pénzt kell ölni, munkáltatni kell, és sokszor a termelt nemes fém még kenyérre sem elegendő. Paczoth János 1574-ben azt ajánlotta a királynak, hogy mivel Nagybányán magyar bányamunkás bőségesen van, a német léhen-rendszerhez kellene őket szoktatni.1) Miksa király 1575 jan. 10-én el is rendeli, hogy — ha a magyar bányászok hajlandók a bányákat olyan módon művelni, mint a németek (azaz a léhen-rendszer szerint), akkor a magyar bányászoknak a németekkel szemben elsőséget kell adni.2

) Ugy látszik, hogy a magyar bányászok csakugyan ráadták a fejőket a léhen-rendszerre ; mert még a legmagyarabb helyen, Nagybányán is, lépten-nyomon emlegetik a léhent. Még a XVII. század végén is dolgoznak magyar lehenheur-ek Nagybányán, kik az érczet beszolgáltatják.3) Erdélyben sem lehetett ez máskép, mert hiszen Bethlen Gábor a magyarországi bányavárosok elfoglalása után az ott talált német bányászok színe-javát Erdélybe vitte magával. Ezek pedig kivétel nélkül a léhen-rendszer szerint dolgoztak.4

) Egyszóval a léhen-rendszer még a XVII. században is járta. A kincstárnak volt rá gondja, hogy ez a reá nézve fölötte előnyös rendszer meg ne szűnjék. Magára a magyar bányászatra nézve azonban káros volt a léhen. A kincstár potom áron váltotta be a termelt ezüstöt, nagyon sokat levont és sokszor adós maradt. A szegény léhenesek így aztán egymásután kuldusbotra jutottak. S a sok léhen pusztulása maga után vonta a bányászat hanyatlását is. Takáts Sándor. ') U. o. fasc. 15379. M. B. Nagybánya, 1574 okt. 30. »non inconsultum fore arbitrarer, si fossores Hungari, quorum semper copia est, germanicis laboribus, quos feudum locatum vocant, assuefacerentur.« a) U. o. »non videmus, cur hi (Hungari) propter rationem non sínt germanis praeferendi.« ') U. о. fasc. 15380. Nagybánya, 1694. ') U. о. fasc. 15376. M. В. Selmecz.