Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245

262 TAKÁTS SÁNDOIÍ. bárki felfoghatta az elhagyott bányákat is, ha a szokásos föltételeknek megfelelt.1

) A termelt aranyat és ezüstöt azután a kincstár bizonyos rész levonásával beváltotta. A bányaterületek kiosztásánál telekegységűi a léhent használták. Kiki tehetsége és módja szerint egy vagy több léhent művelt. A fundgruben vagy haubtschacht két léhériből,2

) a lehenschaft több-kevesebb léhenből állott. Minden lehenschaftban 128 bányarész volt. Egy-egy ilyen bányarésznek kukesz (kux) volt a neve.3) A schürf vagy a satt (schacht) két-két léhenből állott.4) A mass mindig csak egy léhen volt.5) A léhen lehetett fekvő (jacens puteus, ligendes lehen) és függő (pendens, obliquens puteus, hangendes lehen), a szerint a mint az akna ásása az irányát vette. A ki a léhent művelésre fölvette, léhenes-nek (lehentrager) hívták.6

) A bányákban a munkások között kétféle vágók voltak : lehenhäuer és lohnhäuer. Az utóbbiak napszámosok. A művelésre kiosztott bányatelekekről vagyis léhenekről a bányamesterek (bergmeister, magister montium) mindenütt könyvet vezettek. E könyvet lehenbuch-wak hívták. A beszterczebányai léhenkönyvben 1551—1558-ig pl. ilyen tételeket olvashatunk : 1551 jul. 9-én Schober Miklós kért egy léhent a Wallach-hegyen ; megkapta. Privitzer Fülöp a Medve-satt nevű léhent kérte s megkapta.7) Az 1561 évből is van egy ilyen léhenkönyvünk Beszterczebányáról. E könyv szerint ott egy-egy grübe nyolcz léhenből állott.. Néhanapján fi bányamester egy embernek 10—20 lehentis adott.8) A léhen-rendszer az összes magyarországi és erdélyi bánya-J) Az 1465 évi kiváltsághoz csatolt rendtartás mondja : »Quicunqu& in exercenda cultura metallica delectatur, cum pro veteri ac laudabili consuetudine a magistro montium expetat et ipsum in locum deducat, ac ibi jus recipiendi ab ipso petat,. pro suoque commodo culturam metallicam exerceat, siquis vero signa putealia aut puteos absque magistri montium scitu et concessione extruere tentaverit, nihil juris cum ejusmodi signis putealibus aut puteis habebit... quilibet prior petitor cum su о campo et signis puteaUbus tenore libri metallici, antiquissimo campi ac mensurarum jure uti ac frui posait.« 2) Von ainer fundtgrueben oder haubtschacht, das ist zway lehen.« (Az 1535 évi rendtartásban.) Von ainer massen, das ist von ainem lehen, auch von ainem schaiblichten lehen stb. (U. o.) 3) Az 1535 évi rendtartás, Art. 23. »nachdem ain jedliche lehenschaft oder grueben 128 tail hat, welche tail khukhes genandt werden.« 4) Közös p. ü lt. fasc. 15376. Selmecz. Az 1546 évi rendtartás írja : »zu jedem schacht oder schürf vermisst man zwai lehen, das ist 14 perglachter.« Ugyanitt előfordul a lehenschacht is. 5) U. о. fasc. 15257. M. В. »von ainer massen, das ist von ainem lehen, auch von ainem schaiblich lehen« stb. «) U. o. fasc. 13231. 1535. Art. 23. ') U. o. fasc. 15258. M. B. ») U. o. 1561 ápr. 20.