Századok – 1908

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245

MŰVELTSÉGTÖRTÉNET J KÖZLEMÉNYEK. 261 található. A régi bányarendtartások segítségével mégis megkíséreljük valódi jelentését visszaadnunk. A bányarendtartások szerint a léhen igazában mértéket jelentett. Mátyás királynak Felsőbánya részére 1465-ben adott kiváltságleveléhez van egy ily czímü, kelet nélküli irat csatolva : »Descriptio •ordinis culturae metallicae, qui in septem liberis regiisque montanis «ivitatibus observatur.«1) Ezen rendtartás 8-ik fejezete így szól : »de mensuris putealibus lehen vocatis, metisque directis et obliquentibus.« E szerint kétségtelen, hogy a léhen eredetileg bányamértéket jelentett. E jelentését a későbbi bányarendtartásokkal is igazolhatjuk. Az 1535 évi bányarendtartás,2) a mit még a nemzeti királyok idejében írhattak,3

) a 12-ik articulusban ugyancsak leírja a léhent. (Wie man verleihen und messen soll.) Az 1546 évi rendtartás 22-ik articulusa is mértéknek mondja a léhent. (Wie man ainem neufang und schacht sein mass und lehen geben und gezogen soll werden.) 4) Az 1573 évi latin nyelvű bányarendtartás >>de mensuris putealibus lehen •vocatis« czím alatt szintén külön fejezetben szól a léhenről, mint bányamértékről.6) Mármost lássuk közelebbről, hogy milyen mérték volt az a léhen ? Az 1546 évi bányarendtartás világosan megmondja, hogy & léhen hét berglachtert tesz ki.6

) A lachter vagy magyarosan láktor, az 1535 évi magyarországi és erdélyi bányarendtartások szerint három budai rőföt teszen.7

) E szerint egy léhen 21 budai rőf пек felelt meg. Tudjuk, hogy a bányavárosok területén a kincstár nem fizetett munkásokkal dolgoztatott. Bárkinek adott területet a müvelésre, 1) U. o. fasc. 15257. Münz und Bergwesen. A rendtartás nincs meg teljesen, a vége hiányzik. 2) U. o. fasc. 15257. Münz und Bergwesen ; és ugyancsak 1535-ből van Erdély számadásai közt (fasc. 13231.) egy ily czímen : Khuniglicher Maiestät zu Hungarn Perckordnung in der Hungerischen Neustat und Mittelbei%. s) Magából a szövegből kitűnik, hogy nem I. Ferdinánd idejében készült. ') U. o. fasc. 15376. M. B. 1546. Relation über die Bergwerke. Az ide csatolt bányarendtartás 65 fejezetből áll. A 23. fejezet mondja a többi közt ezt is : »wann der bergmaister ain grueben oder Schacht vermessen, oder das lehen am tag ziehen soll, oder will, soll er vorhin solches den ambtleuten anzaigen, wo er vermessen, oder das lehen ziehen will.« 5) U. o. 15369. Bergstädte in Ungarn : Descriptio ordinis culturae metallicae, qui in Septem liberis regiisque montanis civitatibus, utpote Oemnicii etc. observatur e) U. o. fasc. 15376. M. B. »ain lehen, dasist 7 perglachter« (Selmecz), •>zu jedem Schacht oder schürf vermisst man zwai lehen, dasist 14 perglachter.« ') U. о fasc. 15257. M. B. és fasc. 13231. Erdély számadásai, 1535: 20. Art. »die perglachter, nach welcher man perkwerck vermisst und vordinget soll werden, die soll haben hinfürt drey ofner ein.«