Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245
MŰVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 249 adatból : »Azon kornádi földnek megvétele örökösen volt és nem úgy szállották meg mint árendás földet, hanem mint örökjüket ; mikor pedig megülték a kornádi vitézek azon helyet, melyen most is laknak, tudja bizonyosan a fatens, s hallotta, hogy puszta volt. Egy Krussó András nevű embertől azt is hallotta a fatens, hogy beszéllette, midőn azon kornádi földnek határát ekével határozták, kerítették, az ökör szarván levő kötelet fogta, úgy barázdolták határát.«1) Mivel nem a megszállás, hanem az ülés vagy megülés jelentette az állandó birtokba vételt, magát a telket vagy a birtokot sem szállásnak, hanem ülés-nek (sitz, sessio), a birtokost pedig «íő-nek (besitzer, residens) nevezték. Volt nemes ülés,2) jobbágy ülés,3 ) zsellér ülés és pásti ülés. Ismervén az ülni szónak fentebbi jelentését, könnyű megértenünk az ültetni és az ültetés szók értelmét is. A XVI. és a XVII. századokban a falukat még mindenfelé ültették.4) Fóris András, Szatmár város főbírája írja pl. 1588-ban : »az falu Madarász dolgát penig az mi illeti, az várostól ültetett (wltetet) volt régen.«5) Különösen sokszor találkozunk a felvidéken az úgynevezett pásztorfalvak ültetésével. Bár az . ülés (sessio, sitz) szóval széltében éltek az országban, azért a jobbágyi és a nemesi telkek jelölésére még más szókat is használtak. Ilyen volt pl. a hely szó,6) a min nemcsak a jobbágyok telkét szokták érteni, hanem a nemesi kúriák földét is.7 ) A hely szó olykor csak a házhelyet, máskor meg a jobbágytelket is jelentette. Kismartonról írják pl. 1643-ban : »az ki helyes (helies) polgár, öt napi szolgálattal tartozik. «8 ) Ungvár összeírása meg így szól : »a ki egészhelyes, maga erejével szolgálja az urát, a ki penig félhelyes, •) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 12. nr. 46. Bona principum Eszterházy. Erdély fejedelmének 1631 évi kiváltságleveléhez csatolt tanúvallomás 1728-ból. a) Közös p. ü. lt. Andrássyana, fasc. 67. nr. 4. »Szabadosok, kik nemes ülésen laknak, dézsmát nem fizetnek, az várhoz szolgálnak.« (1602) 3) Orsz Lt. Urb. fasc. 3. nr 32. 1683. A jobbágy ülésen lakozók adója, a jobbágy ülésen lakosok Csetnekre járnak majorkodni stb. 4) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 47. nr. 41. 1578. »Sándor Péter, sessio intégra, szabados volt ez óráig, mivel az falut ó ültette« stb. 5) Közös p. ü. It. Hung. fasc. 14394. Fóris András judex primarius a szepesi kamrához, 1578 aug. 4-én. Ugyanitt előfordúl többször is a »falui ültetni« kifejezés. e) Házhely, jobbágyhelv, egészhely, félhely stb. ••) Közös p. ü. It. Hung.' fasc. 14394. 1588 jul. 24. Farkas Pál udvarházáról írják : »vagyon azon helyhez öt jobbágy, hárma egész házhelyen lakozók, az kettei fél-fél házhelyen lakozók. 8) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 99. 1643 okt. 21. Ugyanez szól a félhelyes polgárokról is.
