Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245
250 TAKÁTS SÁNDOIÍ. czimborával fog össze három nap az urának ; . . . akár egészhelyesek, akár penig félhelyesek, czimborával járnak az úr dolgára, kettenketten fognak együvé.«1) Az ó-budai prépostság jobbágyairól írják : »egy vitőre (vitevre) vagyon földe hold 10, . . . egész helyre számlálván.«2 ) Adománylevelekben és hivatalos iratokban is gyakran előfordúl az egészhelyes és félhelyes jobbágy.3 ) A jobbágy-telket ( qyöA;-ngk vagy örökség-пек is nevezték. Szilágycseh összeírása pl. igen sok ily örökséget sorol fel : »Telekét — írja — a víz elmosta, külső öröksége puszta ; . . . puszta telek örökségestül ; . . . örökség sessio nélkül« stb.4) Harlyáni András birtokán 1680-ban volt örök 6%, puszta 1% ; egy öröktűi 12 frtot fizettek a jobbágyok.5 ) Sároson a jobbágyok adóját csak így sorolták fel : örökének adója stb.6 ) Szalókon a jobbágyok közt ilyeneket említenek : örökös ember, örökös a puszta, örökje lévén, György örökje stb.') Ismeretes dolog, hogy az ilyen örök vagy örökség firólfira szállott, és a földesúr kezére csak akkor jutott, ha már nem volt vér_ hozzá. 8 J A felvidéken a jobbágyok öröksége vesszőkből állott. A vessző (sulcus, virga) meghatározott terület-egység volt,9) a melyből rendesen 10—15 vessző tett ki egy jobbágytelket. Ez különben vidékek szerint változott. Volt s_oltészsághoz való örökös vessző, adó alá való parasztvessző, jobbágyvessző, puszta vessző stb. Felső-Szvidnikről 1618-ban írják : »minden jobbágynak tíz-tíz vesszőre való földe vagyon, az soltészsághoz 28 vesszőre való föld vagyon, soltészok egész örököt bírnak.«1 0 ) Makovicza 1648 évi összeírása szerint az ottani falvakban többnyire 12 vesszőből állott ') U. o. fasc. 63. nr. 22. Ungvár, 1690. 2) U. o. fasc. 103. 1567. Az ó-budai prépostság jószágának száma. 3) Közös p. ii. lt. fasc. 14363. 1574 márcz. 3. »Megszámlálván jobbágyit, félhélyesit, sellörit, pusztáit, szabadosit« stb. A házhelyre is számos adat áll rendelkezésünkre. Érdekes a XVI. századból való ily czímű feljegyzés : Az bánki házhelyeknek, réteknek, szántóföldeknek elosztása. (Közös p. ü. lt. fasc. 15454. Miscellanea, XVI. század.) *) U. o. fasc. 15483. Siebenbürgen, 1682. Szilágycseh. ») Orsz. Lt. Urb. fasc. 31. nr. 82. 1680. «) U. о. fasc. 21. nr. 23. Sáros, 1667. ') U. о. fasc. 26. nr. 36. Szalók, 1670. 8) U. о. fasc. 110. Vásáros-Namény, 1660. »Téglási Miklós telke, ház vagyon rajta, de pusztán áll, mindazonáltal vérek vágynák hozzá, három, egy testvér fiak. . . .nincsen vér hozzája« stb. 9) Az 1673 évben Makovicza vidékén a vessző nagyságát így határozták meg : »unus sulcus 8 ulnis, sulcus continet 8 ulnas, unus sulcus ex tribus orgiis.« (Orsz. Lt. Urb. fasc. 21. nr. 14. 1673.) E szerint a vessző is eredetileg hosszúság-mértéket jelentett, ép úgy mint a kötél, a pálcza, a dorong, a léhen stb. '") ü. о. fasc. 22. nr. 21. Felső-Szvidnik, 1618.
