Századok – 1908
Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VIII. A magyar léhen és holden - I. közl. 245
248 TAKÁTS SÁNDOIÍ. » az kik mi földünkre török alól jönnek és megtelepednek, ha örökséget akarnak építni, hat esztendeig való szabadságuk légyen.«1 ) Â munkácsi szokásokról 1613-ban írják : »mostan szállott jobbágyoknak, ha eleven erdőre szállanak, hat, esztendeig való szabadságok vagyon ; ha puszta helyre szállnak, három esztendeig vagyon szabadságok ; ha pedig ép helyben szállott kész házba, csak esztendeig lehet szabadsága.«2) A megszállott jobbágy, ha a viszonyok nem voltak kedvére, néhány nap múlva tovább szállott, más úrnak szárnya alá. Gyakran meg olyankor távozott, a mikor szabad esztendeje letelt s adóra fogták.3) A tovább szállást, ha idejében történt, az urak nem akadályozták. A helyi szokások azonban mégis bizonyos formaságokat kívántak a búcsuadásnál. A hajdúk tovább szállásáról pl. a rendtartás ezt írja : »ha az hajdú ezt mondaná, én immár azon uramat, mely alá elsőben telepedtem, tovább uralni nem akarom, hanem más részre állok, — szabad véle. A hajdú ha csak egy nap akar is lakni, szabados vele, és akkor megy el innét, a mikor akarja, csakhogy búcsuvéve az hadnagyától ; mert valaki búcsuvétlen menne el, utána inenvén, mindenibe sákmányt vetnek, melynek fele az seregé, fele ismét az földesúré, ki alól elment.«4) A jobbágyok megszállása, reászállása vagy beszállása ideiglenes megtelepedést jelentvén, a megszállott faluhely vagy telek birtokba vevése még csak azután következett. Ezt a birtokba-vevést eleink nem szállásnak, hanem ülé s nek, megülés-nek nevezték. 5) Ez az ülés vagy megülés mindég a szállás után következett. A régi följegyzések is így adják azt megértenünk. 1578-ban pl. ezt írják : »Apáczafalvát hogy megszállották és ülték, annak hat esztendeje . . . Hat esztendőben jár, hogy Piskárkost megszállották és ülték . . . Tizenkét esztendeje, hogy az falut megülték,«6 ) Az 1565 évben a szigeti (szigetvári) polgárok azon panaszkodtak, hogy »az vitézlő nép beülte az város jobb részét« s ők a polgárok csak silléri amazoknak.7) Világosan látszik a megülés szónak az értelme a következő *) Közös p. ü. lt. Siebenbürgen, 1578. Ugyanezen kiváltságlevél 1602 évi megerősítése is ott van. ') Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 28. nr. 25. 1613. 3) U. o. fasc. 47. nr. 4. Szatmár, 1644. »Ha szintén jövevény jobbágyok oda az helyre szállanának is, csak addig laknának, míg szabadságoknak idejek el nem telnék.« 4) U. o. fasc. 25. Ónod XVII. századi összeírásai. Az utóbbit az 1670 évi összeírásból idézzük. 6) Ezért olvashatjuk az összeírásokban az ilyen kitételeket : residentes jóbbagiones ; sessionem jobbagionalem residens ; qui autem quartam partem resident"stb. (Közös p. ü. lt. fasc. 14335. Hung. 1548. Végles.) e) Orsz. Lt. Urb. et Conscr. fasc. 47. nr. 41. Szatmár, 1578. Az újonan megszállott oláh faluk. 7) Közös p. ü. lt. fasc. 15423. 1565 máj. 21. A szigetiek panaszlevele.
