Századok – 1908
Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217
240 SZEKFŰ GYUIJA. cioribus consiliis aestuans novisque rebus inhians, bello, armisque curandam salutem Reipubl. contendebat, eamque sententiam, quam salutarem rebatur. Senatores vero, non tam contradicendi studio tardiores, quam ob aetatem provectam et rerum diuturnum usum cunctabundi, pace et tranquillitate potius, quam bello incolumitati provinciáé cavere malebant, certam quippe quietem incerto bello perferendam esse satius ducebant« (50a). A végzetes kettéválást Báthory Zsigmond fiatalabb környezetének meggondolatlan tanácsai, másrészt Zsigmond csodálatos változékonysága és kétszínűsége okozták, melyet növelt az a körülmény, hogy a Tordán összegyűlt fegyveres gyűlés Kendi Sándor izgatása folytán erélyesen ellenszegült a török béke felbontásának : »Videbat enim obstinatione arma in Turcas sumendi, multum invidiae certe nihil gratiae apud provinciales contraxisse omnibus ejus conatibus ad irritum eadentibus, ex quo propediem inter se et illos nonnisi ingentia dissidia, ex dissidiis alterius partis exitium conflatum iri. Prorsus, ut mirum videri queat, tanta pertinacia mallet consultum propositum illum ( A : illud) fovisse, ut maluerit de tam florenti regno, honoribusque, opibus, patriaque, quam de concepta opinione pravaque sententia discedere. Proinde principatum in licitationem ponit ac Balthasari fratri ea conditione vendit« . . . (56b—57a) s itt közli a fejedelemségről való lemondás feltételeit, melyek hiteles voltát a Báthory Andráshoz írt levéllel bizonyítja. Mindeddig, hogy Bocskay Zsigmond mellett állt, egészen elfogadható volt és ebből Bocskayra semmiféle szégyen nem szállhatott, innentől kezdve minden bajnak oka Báthory Zsigmond ; ő nem tartotta meg Boldizsárral kötött szerződését, ígérete ellenére visszatért Kolozsvárra s elfoglalta azt a széket, mely már nem illette meg ; a jóhiszemű fejedelemválasztókban, kik Kolozsvárt Boldizsár megválasztására gyűltek össze, árulókat és felségsértőket látott, s hogy bosszúját kitölthesse rajtuk »simulatione et dissimulatione, uti res postulabat, utendum ratus, piacida et benigna ovatione litteras ad. conventum« küld (82a^, bosszúvágyát és haragját elrejtve kegyesen visszatér Kolozsvárra, hogy ott rémes gyilkosságokba merüljön. Mindezekért csakis ő felelős, s ilyen előadásnál senkinek sem juthat eszébe, hogy Bocskay szerepe iránt érdeklődjék. Nem tagadhatja ugyan Bocskaynak Kővárba utazását és Báthory Zsigmonddal tanácskozását, de ezt ártatlannak tünteti fel : »sed quidem nisi jussus fuerit a Principe, legitimis de causis Varadinum resignare (a senatoroknak) non commissurum, ut superstite illó in id muneris, quod suae fidei et diligentiae esset traditum, quisquam temere involaret. Quibus ita per Forronem nunciatis, ipse, firmata fidelibus praesidiis