Századok – 1908

Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217

SZAMOSKÖZ Y MŰVE AZ 1594 ÉV ESEMÉNYEIRŐL. 239 szempontból — talán legérdekesebb része az 1594 évi események leírása volt. Itt állott a történetíró legnehezebb feladata előtt. Az összes eseményekről kitűnően értesült, de előadásukban Kovacsóczyhoz, másrészt Bocskayhoz való viszonya befolyásolhatta. Eddig ismert, Szilágyi Sándortól kiadott művei alapján meg lehetett állapítani, hogy feldolgozott munkájában semmiesetre sem mondta ki Bocskay részességét a főurak kivégzésében, a mint ennek kimondásától nem tartózkodott a maga számára készített jegyzeteiben. IVI szövege csakis a Kolozsvárra való visszatérésig ér. Bocskay fellépése, a tanácsurak tévedései megbosszulására, a lugasbeli jelenet (Szamosközy, IV. 39.), az elfogáskor történtek csak ezután kerülhettek sorra, de a kezünkben levő töredékből is világosan látható, milyen ügyesen csoportosította az eseményeket már jó előre, hogy később könnyen megkerülhesse a veszélyes pontot, Bocskay részvételét a kivégzéseknél. A következőkben legyen szabad Szamosközy felfogását e téren röviden körvonaloznunk. Bocskaynak Báthory Zsigmond és a háború-párt melletti állása annyira világos volt, hogy hiábavaló és feltétlenül rossz benyomást keltő lett volna ennek tagadása. Nem is kisérli meg ezt ; ha pedig elmondja, úgy valahogyan módját kell ejteni, hogy Bocskay neve a későbbi véres események ódiumától mégis érintetlen maradjon. Ezért Báthory Zsigmond magatartásában két phasist különböztet meg. Az első, mikor Báthorynak egyetlen czélja a török elleni háború volt, tehát a keresztyénség és a nyugati civilisatió szempontjából feltétlenül helyes czél. Ebben mellette van Bocskay ép úgy, mint a tanácsosok egy része, sőt maga Kovacsóczy is. így a tordai gyűlés kezdeténél említi : »cancellarius vir prudentia et facundia maximus, qui videbatur a Principis consiliis per illa adhuc tempóra non multum abhaerere, sententiam ejus accuratis verbis proposuit« (29a), s elmondja Kovacsóczy beszédét, melylyel a török béke felbontását ajánlja. Az ilyen ügyben, mit Kovacsóczy is helyeselt, kellett jónak és nemesnek lenni, ezért megengedi Szamosközy, hogy eleinte mindkét párt a haza javát akarta ; pl. Geszti Ferencz érdekes beszédének leírása után ') így szól : »Cum haec disceptatio teneret, erant adhuc res Transsilvaniae motibus magis et tumultibus, quam bello Turcico obnoxiae, quippe cum fundamenta meditaretur utraque pars salutis quamquam diversa via, nondum pertinacia utrinque studia in certam aliquam sententiam conflata erant. Princeps plenus animi et spei, tum freto juventutis fero•) Szilágyi Sándor Bethlen F. alapján részletesen ismertette. Erd. Országgy. Emi. III. 318. 1.