Századok – 1908

Értekezések - SZEKFŰ GYULA: Szamosközy műve az 1594 év eseményeiről 217

SZAMOSKÖZY MŰVE AZ 1594 ÉV ESEMÉNYEIRŐL. 229 nít. Hogy elkészítette az 1594 év történetét, ennek bizonyítéka egy töredék, melyet, később jutván hozzá, Szilágyi Sándor a IV. kötet 1. pótfüzetében adott ki a 407—411. lapokon. Ezen töredék a török és német párt küzdelméről szól, s közli a lengyel kanczellár, Zamojszki intő levelét. Szilágyi bevezetése szerint egy ív papírra van írva Szamosközy kezétől, javításokkal, jegyzetekkel, betoldásokkal ; az ív tisztán maradt széleire egy sereg oláh név van írva. Ebből látszik, hogy ez az ív Szamosközy nagy műve fogalmazványából töredék, eleje és vége hiányzik. IVI szövege szerzőségére, valamint M és В egymáshoz való viszonyára döntő fontosságúnak kell tartanunk ezt a töredéket. A töredék szó szerint megegyezik IVI 14a—176 lapjaival, természetesen ismét tekintetbe véve azt a változást, a mit Weidenfelder és az 1767 évi másoló hoztak létre, valamint azt, hogy a pótfüzet töredéke első fogalmazvány, míg Weidenfelder már kész munkáról másolt, melynél maga az író, Szamosközy is eltért fogalmazványától. Ez az egyezés egyelőre csak azt bizonyítja, hogy a 14a— 176 lapok Szamosközy munkáját tartalmazzák. Ezen első eredményhez hozzá kell vennünk, hogy a töredék (jelezzük Sz-szel) szövegét Bethlen is átvette III. kötetébe. Három szöveg, IVI. В és Sz áll tehát rendelkezésünkre, mely szövegek vizsgálatából a következőket láthatjuk. Az archetypus feltétlenül Sz, ebből készült bizonyos változtatásokkal M, és más változtatásokkal B. Sz szövegét IVI egyfolytában adja vissza minden megszakítás nélkül, míg В az eredeti szöveget több helyen szétszaggatva olvasztotta be ; így míg Sz 407—411 és IVI 14a—17a megegyeznek, addig e kettő megfelelője В 272—273, В 61—62, illetőleg 85—86, továbbá В 87—93, a mely részekben В több mondatot kihagyott, mit Sz és IVI tartalmaznak. Lássunk egy részletet összehasonlítva : Sz 410. En videtis etiamnum reliquias florentissimi huius regni, cuius tutelam illi sibi arrogarunt, qua dexteritate, quibus praesidiis defendant ; quicquid Turca involare non potest, Germanus proterit, vastat, diripit. Praecipue autem haec me tenet admiratio, quod cum videant Ungaria sepulta ipsos M 17a. En videtis etiamnum reliquias florentissimi huj us Regni, cuius tutelam illi sibi arrogarunt, qua dexteritate quibus praesidiis defendant. Quidquid Turca involare 11011 potest, Germanus in viscera ejus regni exercens proterit, vastat, diripit. Praecipue autem haec me tenet admiratio, quod cum videant közy István történeti maradványai alapján. Esztergom, 1907), a hol nézeteim egészben elfogadva találhatók.