Századok – 1908

Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Individualis és collectiv történetírás 193

196 SZENTPÉTER Y IMRE. I. A COLLECTIV ELMÉLET TÚLZÁSAI. A collectiv történeti felfogás, vagy mint röviden mondani szokás : a collectivismus, a történeti kutatás módszerének s a történetírás czéljainak gyökeres megváltoztatását követeli. A történettudománynak hosszú fejlődés útján kialakult rendszerét tévesnek és elhibázottnak jelenti ki, melyet a történettudománynak, ha valóban tudomány akar lenni, el kell hagynia s teljesen új alapokra kell helyezkednie. Az elmélet, mely a »valóban« tudományos történetírásnak alapját óhajtja megvetni, az új irány egyik jelentékeny képviselőjének, P. Barth-пак munkája ') alapján röviden a következőkép foglalható össze. A közhasználat történelemnek mond általában minden változást, mely megfigyelésünknek valamely adott tárgyát éri. Szorosabb értelemben azonban csakis az emberiségen végbement változásokat tekinthetjük történelemnek (1). Hogy mármost a történelemnek mint tudománynak tárgyát necsak ilyen általánosságban, hanem közelebbről is meghatározhassuk, a természettudományokkal kell a történelmet szembe állítanunk. Találunk köztük egyezést, de találunk különbséget is. A történelem s a természettudományok 2) egyeznek abban, hogy egyiküknek sem szabad az egyént, az individuumot tenni vizsgálata tárgyává (2), mert az egyéni vonásokba, az individuumba való elmélyedés egyáltalában nem is tudományos feladat, hanem az aesthetikai szemlélet körébe tartozik (6). Az igazi tudomány feladata csakis az lehet, hogy az egyes jelenségek köréből az általánosabb érvényű igazságokhoz emelkedjék (8). Teljesen téves tehát e szerint az a történelmi elmélet, a mely azt hirdeti, hogy a történettudományt épen az különbözteti meg a természettudományoktól, hogy nem általános törvények megállapítására, hanem az individuális jellegű tények J) Die Philosophie der Geschichte als Sociologie. Erster Theil : Einleitung und kritische Übersicht. Leipzig, 1897. (A zárójelbe tett számok e mű megfelelő lapjaira utalnak.) 2) Barth néha természettörténetről (Naturgeschichte) beszél, a fejtegetések menete azonban azt mutatja, hogy általában a természettudományokra kell ekkor is gondolnunk.