Századok – 1908

Értekezések - RÉVÉSZ KÁLMÁN: A kassai református főiskola 123

A KASSAI REFORMÁTUS FŐISKOLA. Nagyon kevés időre, csupán hét rövid esztendőre terjed annak a főiskolának élete, melynek történetét ez alkalommal rajzolni kívánom. Talán ez a rövid élet az oka annak, hogy az illető szakmunkák alig vagy egyáltalában nem emlékeznek meg a kassai református főiskoláról, mely egy időben az evangélikusok eperjesi collegiumával, a hét évvel azelőtt felállított kassai jezsuita collegium ellensúlyozására 1667-ben nyílt meg, s az üldözések viharai közt már 1674-ben semmivé lett. Kassa városában már a reformáczió előtt jeles középiskola volt, melyet az ország minden részéből felkeresett az ifjúság.1

) Mikor az egész Kassa befogadta a lutheri reformácziót, a városi iskola is, természetesen, evangélikussá lett, s mint ilyen, a XVII. század közepéig nagyban virágzott ; azután a római katholikus és református főiskolák mellett jelentősége mindinkább csökkent, majd a század végével, mondhatni, teljesen megszűnt, a mennyiben a város kormánya a lutheránusok kezéből a római katholikusokéba ment át s a magistratus pártfogóból üldözője lett a lutheránus iskolának. A római katholikus és református egyház hosszas küzdelem után, egy időben, az 1649 :12. törvényczikk által nyert Kassán nyilvános és szabad vallásgyakorlatot.2

) Addig úgy az egyik, mint a másik vallás hívei csak a hitsorsos erdélyi fejedelmek, illetőleg a felsőmagyarországi főkapitányok védő szárnyai alatt, az úgynevezett királyi házban (domus regia) tarthattak isteni tiszteletet s csekély népességű iskolát. Ez volt az úgynevezett udvari egyház és iskola (aulica ecclesia et schola). A győzelmes erdélyi fejedelmek : Bocskay, Bethlen és I. Rákóczi György idejében a reformátusok, a római kath. vallású királyi főkapitányok idejé') Franki Vilmos : A hazai és külföldi iskoláztatás a XVI. században. Budapest, 1873. 102—106. 11. г) Révész Kálmán : Százéves küzdelem a kassai református egyház megalakulásáért. Budapest, 1894. 70. 71. 11.