Századok – 1908
Értekezések - RÉVÉSZ KÁLMÁN: A kassai református főiskola 123
124 révész kálmán. ben pedig a római katholikusok végezték az istentiszteletet és tanították a gyermekeket a királyi ház védő falai között. A XVII. századnak épen a közepén mindkét egyház szabad vallásgyakorlatot nyervén, egymással versenyezve igyekezett egyházi és iskolai intézményei mentül nagyobbmérvű fejlesztésével méltó helyet foglalni el Felsőmagyarország metropolisában. A római katholikusoknál ez időben a közoktatás ügyével legelső sorban és legnagyobb mértékben a jezsuiták foglalkoztak. Kassai residentiájuk már 1643 jan. 16-án megkapta királyi adományúl a mislei dús jövedelmű prépostságot,3 ) és pedig egyenesen arra a czélra, hogy »iskolát nyitván, a hazai ifjúságot az igazi vallásban és a tisztességes tudományokban oktassák.« Tizenegy év múlva, 1654 decz. 29-én ugyancsak III. Ferdinánd király a már említett királyi házat adományozta a jezsuitáknak,4) hol Kisdy Benedek egri püspöknek 1657 febr. 26-án tett fejedelmi alapítványa s I. Lipótnak 1660 aug. 7-én kiadott megerősítő oklevele (aranybullája) alapján már ez évi november első napjaiban megnyílt a kassai collegium vagy universitás,5) a Ratio studiorum szerint szervezett jezsuita egyetem, a hatosztályú középiskola felett hároméves bölcsészeti és négyéves hittani tanfolyammal, azonban jogi és orvosi karok nélkül. A reformátusokat az egyház és iskola első szervezésében szintén fejedelmi pártfogók segítették. Mikor I. Rákóczi György 1644 márcz. 10-én Kassa ura lett, a királyi házban azonnal megalakult a református udvari egyház és iskola. Maga a hitbuzgó fejedelem fizette a papot és az iskola tanítóit (1645-től fogva már kettő volt), sőt még a szegény tanulók ellátásáról is gondoskodott. Ez udvari iskola tanítói közül kiemelkednek Czeglédi István, később a kassai egyház legnagyobb papja és a főiskola megalapítója, továbbá Komáromi Csipkés György, a nagy hittudós és bibliafordító. I. Rákóczi György halála után kegyes özvegye, Lorántfy Zsuzsánna lett a kassai ref. egyház nagybuzgóságú és áldozatkész patronája, ki 1650-től kezdve a regéczi uradalomból adatta ki a pap és a rektor évi fizetését, majd ugyanerre a czélra három értékes hegyaljai szőllőt adományozott, melynek termése volt az egyház és iskola legnagyobb jövedelmi forrása.6 ) •) Farkas Róbert : A kassai kath. főgymnasium története. Kassa. 1896. 19. 1. 0 U. o. 26. 1. 5) U. o. 33. 42. 49. 11. — Kranes : Zur Geschichte des Jesuiten, ordens in Ungarn, 1645—1671. Wien, 1893. 54—59. 1!. c) Révész Kálmán id. m. 55. 1.
