Századok – 1907

Tárcza - Vegyes közlések - Wertheimer Ede értekezése a jurátusok felségsértési peréről 1834–1837-ben 951

TÁRCZA. 951 hozatja őt — »immár a' vas ugyan sebbe ejtette volt a' két szárát úgy hozzák haza.« — Lázár tisztázza magát és Mátyás visszaadja Kászonszék jogait, a mely ezután szépen fejlődik Lázár vezetése alatt. Kászonszékről ezenkívül Benkő Milkovia-] ában is olvashatjuk, hogy Mátyástól kapta előjogait. »Kászoniensis regio —-írja — antiquissimis temporibus pars individua fuit Sedis Csík Inferioris, et primum anno 1482 a Matthia I. Hungáriáé rege, privilegiales litteras de peculiaribus officialibus creandis obtinuit ; quas postea confirmarunt Vladislaus anno 1515, princeps Christopherus Báthori ') a. 1580, Sigismundus Báthori a. 1589, Michaël wajvoda Valachiae 1600, Gabriel Báthori 1613.« 2) A Zsigmondtól kapott nemesi levélről azonban semmit sem tudunk. GÁLOS REZSŐ. I VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA első osztályának nov. 4-én tartott ülése alkalmával Hegedűs István levelező tag egy fejezetet olvasott fel Janus Pannonius életrajzából, melynek megírásával már régebben foglalkozik. A felolvasott fejezet Janus Pannonius és Titus Vespasianus Strozza, e két renaissance-költő viszonyát és Ferrara költői korát rajzolja. Janus Pannonius életének legboldogabb korszaka volt az az idő, melyet Feri-arában töltött. Strozzával, ki ott kiváló állást foglalt el az udvarnál, baráti viszonyban élt, sőt ketten költői versenyre is keltek egymással, a mi a legelőbbkelő ferrarai körökben szerzett hírt és becsületet az akkor még alig húsz éves fiatal magyar humanista nevének. A felolvasó a verseny tárgyát (Anthia gyűrűje) és lefolyását részletesen ismertette. — Utána Goldziher Ignácz r. tag egy alig ismert magyar orientalista, a Nagykőrösön született Uri János emlékét elevenítette fel, kia XVIII-ik század másodikfelében a keleti nyelvek legkitűnőbb ismerői közé tartozott. Uri János csak ifjúságát töltötte itthon. Elvégezvén iskoláit, Hollandiába s onnan 1770-ben Oxfordba ment, hol az egyetem keleti kéziratainak rendezését és lajstromozását bízták reá. Ez a munka tizenöt évig tartott, de Uri azontúl is Oxfordban maradt s ott is halt meg 1796-ban, hetvenkét éves korában. Megérdemelné, hogy orientalistáink tüzetest) kutatás és tanulmány tárgyává tegyék életét és munkásságát. A második osztály nov. 11-iki ülésének egyetlen tárgya volt Wertheimer Ede levelező tag felolvasása : A jurátusok felségsértési pere ') Olv. erről Benkő kézirat-töredékét is. M. N. Muzeuin, 489. quart. Lat. 2) Milkovia, sive an ti qui episcopatus Milkoviensis explanatio, 1781. Tomus posterior, 154—157. 11.