Századok – 1907

Történeti irodalom - A Hunyad-m. tört. és rég. társulat Évkönyvei XV–XVI. Ism. –ch –e 943

•944 TÖRTÉNETI IRODALOM. tiái a dákokról cz. a. azt kutatja, hogy a dák háborúknak van-e nyomuk Horatius költeményeiben s mit lehet belőlük következtetni. —- Krenner Miklós több középkori emlékünket ismerteti Magyar­ország középkori történeti emlékei czím alatt ; így a pannonhalmi apátság alapítólevelét ; a veszprémvölgyi apáczakolostor görög adománylevelét ; III. Béla azon okiratát, melyben az írásbeliséget elrendelte ; az aranybullát ; a Habsburgi Rudolf és IV. László közt kötött szövetség (1277. jul. 12.) oklevelét. Foglalkozik az építészeti emlékekkel, néhány műkincsünkkel, a többi közt a szent koronával is, melyre vonatkozólag azon véleményét hangoztatja, hogy »az úgynevezett szent korona felső része nem származik a pápától és Szent István nem is kért koronát tőle.« Véleményének bővebb inegokolását igéri. — Érdekesek Issekutz Antal szemtanú feljegyzései az 1848/49-ben Hunyad megyében történt eseményekről. —- Ezután Görög Ferencz értekezik a két oláh vajda Báthory Zsigmondnak tett hűségesküjéről. A dolgozat lényege a következő : A két oláh vajda­ságra az önállóvá alakult Erdély kezd nagyobb figyelmet fordítani. Báthory Zsigmond az első, ki felismervén a vajdaságok fontosságát Erdélyre nézve, igyekszik hatalmát reájok kiterjeszteni, a mi sikerült is neki. Először szövetségre lépett velők (1591. okt. 5.) a török ellen, majd a Rudolffal kötött egyezség után valóságos hűbéreseivé tette őket. Mihály havasalföldi vajda, engedve az erőszaknak, aláveté ugyan magát Zsigmondnak, de Áron moldvai vajda elleneszegült, a mi azután bukását okozta. Utóda, Rezván István elismerte Zsigmon­dot »örökös király «-nak, s ezzel a két vajdaság hűbéres tartománynyá vált. — Halaváts Gyula néhány Hunyad-megyei községben (a haran­gokon, templomokban stb.) talált feliratokat közöl. — A Hunyad­megyei Oklevéltár-ban négy érdekes oklevél-közlés olvasható Ballun Ernőtől, Veress Endrétől, Kelemen Lajostól és Zudor Elektől. A tizenhatodik Évkönyv tartalmából kiemeljük Veress Endre közleményét : Déva vára és uradalma I. Rákóczy György fejedelem idejében. A dévai vár és uradalma 1640-ig Széchy Mária kezén volt, ki 1640 nov. 8-án Rákóczy ajánlataira hallgatva, 6000 talléron eladta neki az uradalmat. Az átadás nov. 30-án történt meg s ekkor készült az az inventarium is, melynek alapján Veress a maga dolgo­zatát írta s a melyet egész terjedelmében közöl. Az inventarium a dévai várnak legrégibb hiteles leírása, még pedig »oly pontos és részletező, hogy belőle jóformán teljesen helyreállíthatjuk a romla­dozó vár összes részeit, bejárhatjuk névtelen utait s megnevezhetjük mohos falait és bástyáit.« Rákóczy a várban, melyre sok gondot fordított, maga is többször megfordult ; halála előtt négy hónappal is ott tartózkodott. Veress ezek mellett adja Déva akkori társadalmi életének rajzát s részletesen foglalkozik a megye akkori főispánjának

Next

/
Thumbnails
Contents