Századok – 1907

Történeti irodalom - Szádeczky Lajos: Halmágyi István naplói és iratai. Ism. Gálos Rezső 929

•933 TÖRTÉNETI IRODALOM. O'Donnell kineveztetése után Halmágyi feltűnően keveset foglalkozik naplójában hivatalos ügyekkel. Hadiktól tudja, hogy egyeneslelkű, igazságos ember, tökéletes úri ember. De többet nem igen szól róla. Űgy lehet, személyes érintkezésük a hivatalos ügyeken kívül nem volt. Ezentúl inkább családi ügyekkel foglalkozik ; első sorban természetesen jól tevői vei, a Telekiekkel. Ennek a családnak minden dolga élénken érdekli : Teleki Károly főispánsága, Teleki Sámuelnek a későbbi bihari főispánnak és erdélyi kanczellárnak házassága Bánfíy Ágnessel, a kinek erőszakos katholizálását egész terjedelmében csak úgy följegyzi, mint a leány apjának Bánfíy Dénesnek feleségével való viszálykodásáról szóló újabb híreket. Teleki Sándor elitéltetése, főleg pedig Teleki László, ennek viszálya Buccowval, Hadikkal, bevádoltatása, minden részletében fölkelti figyelmét. De azon a fonalon, mely a három elnök idejét jelzi, még sok megbecsülhetetlen adat van, a mire itt nem terjeszkedhetünk ki. Á mi csak kevéssé érdekes is akadhat nvolcz-tíz esztendő napilapjaiban, az van Halmágyi naplójában összefoglalva. Á komáromi földindulásról szóló passusa megerősíti azt a forrást, melyből Jókai az Elátkozott család legszebb fejezetét, a kálvinisták első komáromi templomának történetét merítette. Apró följegyzései II. Józsefről már mutatják az utat, melyen ez a sokat tévedett uralkodó Harun-al-Rasid, Barbarossa vagy Mátyás király mellé került a nép képzeletében. Bánfíy Ágnes története egész regény a protestáns Halmágyi leírásában ; talán csakis abban. Dujardin, vagy — mint Halmágyi írja — Dusardin, a Rettegi irata, de Halmágyi adatai szerint is a csejtei vár úrnője mellé illik és pere egész rémregényre vetett világot ; szörnyű dolgai között — bár tudunk hasonlóról i) — nem utolsó, hogy egy darabig leányával élt. A Vargyasi Daniel István ellen indított vizsgálat — mint Szádeczkv jegyzete bizonyítja — régi, titkolt adatait igazolta a kurucz kornak, melynek emlékeitől még mindig félt a bécsi udvar. Az adatoknak e mellé az érdekes sora mellé csatlakoznak később 1784-ben a Hóra-lázadásról szóló jelentések és levelek. Ezek — miként a főnapló adatai a határőrség erőszakos szervezésének — épen úgy nélkülözhetetlenek a Hóra-lázadás történetének megírásánál. Egytől-egyig megvannak ugyan az Országos Levéltárban (részint csak másolatban), s kiadásukat szívesebben vettük volna a Hóra és Kloska lázadására vonatkozó többi okirattal és följegyzéssel együtt teljes okirattárúl, tagad') A bodosi ev. ref. egyházközségi presbyterium régi jegyzőkönyveiből.