Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

898 PÓK. ANTAL. nem alkalmas arra, hogy általános keresztes fölkelést hirdessen. Minden tőle telhető buzgósággal kéri tehát a magyar király ő felségét, ki az összes keresztyén fejedelmek közt az első, ha a a szent hitet védelmezni és a hitetleneket üldözni kell, hogy mint hatalmas oroszlán a törökök ellen támadjon. Részéről fölhítta a velenczei dogét is, hogy hadihajókkal és mindennemű kedveléssel a magyarság segítségére siessen.1

) Velenczei segítségre Lajos király nem számíthatott ugyan, sőt meg kellett érnie, hogy a velenczések török zsoldosokat fogadtak szolgálatukba a magyarok ellen, mindamellett késznek nyilatkozott a pápa fölhívásának engedni, ha más fejedelmek vagy legalább vitézek segítik. A szövetkezés szükségét a török hatalom ellen mások is belátták és elfogadtatták a pápával is ez eszmét, melynek legtevékenyebb terjesztője a görögországi Patradjik (Neopatrensis) püspöke, egy szent Ferencz-rendi atyafi volt. Ez sorba járta a pápa leveleivel a fejedelmi udvarokat, el-elmondogatván, hogy a törökök elverték a görögöket, oláhokat, ráczokat, s Ráczország, Albánia, Achaja és Athéné határáig mindent elfoglaltak. Most egy szövetkezés készül ellenök, mely Théba városában, 1373 okt. 1-én fog megalakulni. Jóllehet Théba kissé távol esik Magyarországtól, mégis kéri a pápa a magyar királyt, hogy megbízottjait oda elküldeni ne terheltessék.2) Hogy ily kalandos vállalatokba Nagy Lajos bocsátkozott volna, alig hihető ; ő sokkal gyakorlatibb terveket állapított meg, melyekről a pápának az ő szorgalmazására IV. Károly «sászárhoz intézett leveléből értesülünk. Jóllehet — úgymond — a törökök ellen, kik Románia és Bolgárország nagyrészét elfoglalták, Lajos magyar király, immár a törökök szomszédja, mind buzgósága, mind a szükség által késztetve hadat szándékozik indítani, a mint ezt követei által tudtunkra adta, nagyon is illik, hogv őt e dicséretes vállalatában mind a szentszék, mind a többi fejedelmek segítsék. A mondott király föl is kért bennünket, hogy necsak az ő országaiban, hanem Németországban is keresztes fölkelést hirdessünk. Tekintetbe véve azonban, hogy Németországban nagyok a belső zavarok, egyebek közt a császár és a bajor herczegek közt sem szűnt még meg az ellenségeskedés, noha a török ellen indítandó hadjárat a császárt is érdekli, Németországban még nem hirdethetett keresztes fölkelést ; mégis •óhajtaná, hogy Németországnak legalább némely részeiben >) Theiner : Hung. II. 115. dd. Apud Pontem Forgie, 1372 máj. 14. — Ajánlja ezen ügyét a két Erzsébet királynénak, Contareno András dogénak, Telegdi Tamás esztergomi érseknek, Szigeti István kalocsai érseknek és De-Surdis János váczi püspöknek. 2) Anjoukori dipl. emlékek, III. 40. dd. Avignon, 1372 nov. 13.