Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

ANJOUK ÉS "SVITTELSBACHOK. 895 magyar király mondá : ha a találkozás nem történhetnék meg szent János napja (jun. 24-ike) táján, szeretné, ha a császár csak néhány napi halasztást tenne. Erre a patriarcha határozott választ, már t. i. biztatást nem adhatott, mert nem volt abban a helyzetben, hogy felelősséget vállalhatott volna magára, pedig ő mindkét félt becsülettel kívánja szolgálni s egyiket sem akarja rászedni. Igen buzgón esedezik tehát a császárhoz, hogy szent János napja előtt történhessék meg a találkozás, a mi a császár tisztességét is, hasznát is gyarapítaná. Tudja ő, hogy mit beszél és mit követel, noha zavarban van, minthogy a császár más utasítást adott neki és biztosította, hogy értesíteni fogja azokról, a miket Ruperttel, a rajnai palatínussal végez. De erről a császár őt nem értesítette. A nádor (László herczeg) és az esztergomi érsek, kik mindketten hú szolgái a császárnak, szintén azt állítják, hogy a császár úgy egyezett meg velők, hogy a találkozás akkor és ott történhetik, a hol és a mikor a királynak tetszeni fog. Ez okon Lajos király még a patriarcha és a tesseni herczeg megérkezte előtt egy vitézét küldötte a császárhoz, ki által a találkozást pünkösdre (máj. 16.) kérte ; igen megütközött tehát azon, hogy a császár a Rajna vidékére szándékozik távozni, semmit sem törődve a nádornak és az esztergomi érseknek adott szavával. A patriarcha nagy zavarban van, mert ha a találkozás a császár és a magyar király közt jun. 24-ike előtt meg nem esik, minden a régiben marad, mintha időközben semmi sem történt volna. Istenre kéri a császárt, hogy határozzon, és értesítse őt határozatáról. Ha pedig értesítést nem kap, bevárja jun. 24-ét, azután legott eltávozik Magyarországból — a császárhoz.1) János patriarcha szükségét látta már a következő napon, hogy újra értesítse a császárt. Miután — úgymond — megírám tegnapi hosszú levelemet, elmentem uram, a magyar király udvarházába, a hol nála találtam ifjabb István bajor herczeget. Többféle tárgyalás után mondá a király, hogy a jelenlevő István herczeg a maga és a többi bajor herczeg nevében hajlandónak nyilatkozott a patriarcha, mint e végre kiküldött szentszéki követ Ítéletének alávetni magát és megvédeni igazait rövid határidőn belül, mikoron a herczegek, a császár és a cseh király Bécsbe gyülekeznének, a magyar király pedig Pozsonyban időznék. Ezen elrendezés igen alkalmas volna, határidőül pedig Nagyboldogasszony ünnepét, vagyis aug. 15-ik napját lehetne kitűzni. Azt is óhajtá a magyar király, hogy találkozása a császárral mentül előbb végbe menjen, a mint megírta volt, jun. 24-ike körűi. Ekkor átadná levelét a császár országai meg nem támadásáról, ') Fejér id. m. IX. 4. 390. Dobner : Monum. 294.