Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

ANJOUK ÉS WITTELSBACHOK. 891 Valamivel többet mond az erről kiállított oklevél, mely szerint a császár, Erzsébet császárné, fia Venczel, öcscse János és ennek Jodok nevű elsőszülött fia, János alexandriai patriarchának, mint szentszéki követnek kezéhez megesküvének, hogy soha követelést nem támasztanak a magyar birodalom egy országához sem, beleértve a moldvai vajdaságot is, és azt haddal megtámadni soha sem fogják. Ugyanezt tették a magyar király követei is, megesküvén, hogy küldőjük, Magyarország királya sem támaszt soha jogot Cseh- és Morvaország részletesen fölsorolt birtokaihoz még akkor sem, ha azokat neki fölajánlanák, és azokat megtámadni, elfoglalni és bitorolni sohasem fogja.1) Ezután a császári udvar és vendégei Prága várába vonultak, hogy a húsvét ünnepét ott üljék meg. Virágvasárnapján a patriarcha áldotta meg a barkákat ; húsvét másodnapján a prágai érsek fölavatta a császár által alapított szláv kolostort, mely szent ténykedésnél a magyar király követein kívül jelen valának a szász választófejedelem, a mainzi érsek, szintén választófejedelem, a metzi, augsburgi, párisi és naumburgi püspökök.2

) Visszatérvén urokhoz a magyar király követei, kik teljes eredményt föl nem mutathattak, minthogy a bajor kérdésre nézve a császárral végleg megegyezni nem tudtak, IV. Károly császár János alexandriai patriarchát küldé a magyar királyi udvarhoz az alkudozások folytatása végett. Megbízása három pontra vonatkozott. Elsőben ki kellett eszközölnie Nagy Lajos királynál és a két Erzsébet királynénál a házasságról s a cseh birodalom meg nem támadásáról írott kötés megerősítését legkésőbb aug. 15-ig ; második föladata az volt, hogy vegyen a királytól Ígéretet, hogy a bajor herczegeket, ha sem a pápa, sem a választófejedelmek ítéletének ügyöket alávetni nem akarják, sorsukra hagyja ; a harmadik, hogy indítványozza, miszerint a császár és a magyar király mentül előbb személyesen találkozzanak. A következőket elmondják a patriarchának a császárhoz Budáról intézett levelei, melyek elseje máj. 9-ről jelenti, hogy a tesseni herczeggel máj. 7-én megérkeztek Budára, hol nagy tisztességgel és örömmel fogadta őket a király. Ott találták ifjabb István bajor herczeget, ki ez évben Poroszországban a pogányság ellen harczolt. A bajor herczegnek és némelyeknek a király tanácsurai közül nem igen tetszett a magyar követek által Borosz-') Regesta Imp. VIII. 5024. — Fejér id. m. IX. 4. 404. — Cod. dipl. Moraviae, X. 183. 2) Veitmili Beness id. h. 58*