Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

892 PÓK. ANTAL. lóban megkötött egyezmény, és olyképen tárgyalták azt, hogy az egész ügy veszendőbe indult volna, ha a nádor »a császári fölségnek ezen megfoghatatlanul hűséges önkénytes szolgája« akkép nem áll vala a császár pártjára, hogy hangos és sérelmes szavakat mondott, melyek miatt botrány keletkezett volna közte és a bajor herczeg közt, ha a király közbe nem veti magát. Â patriarchát megérkezése napján a király meglátogatta szállásán. Ez alkalommal a patriarcha előadta pápai és császári követsége tárgyát, a boroszlói egyezményt, melyet a császár esküvel erősített meg, és kérte a királyt, hogy erősítse meg hasonlóképen ő is, a két királyné is az egyezményt és adjon róla ellenokiratot mind a kötendő házasságra, mind arra nézve, hogy nem támadja meg a császár országait stb. Erre a magyar király azt válaszolá, hogy készségesen megteszi, a mit tőle kívánnak, de mivel István bajor herczeg jelen van, beszélnie kell előbb vele, másnap azután teljesíti a követ úr kérését. Másnap ismét elment a király a patriarcha szállására számtalan főpappal, főurakkal, tanácsosaival, és tárgyalván az ügyet, a kötendő házasságra nézve legott kész volt megesküdni és levelet Íratni ; hanem a másik kérdést illetőleg, hogy soha sem fogja megtámadni a császár országait, erről csak akkor ad levelet, — mondá — ha találkozott a császárral, mire nézve már küldött is hozzá, hogy pünkösdkor (máj. 16-án) jöjjenek össze valahol. Ez nem tetszett a patriarchának ; megjegyezte tehát, hogy nem találja előnyösnek a császárral való találkozást, míg e kérdés függőben hagyatik, minthogy a halogatás miatt a császárban kétségek támadhatnak s a szeretet és bizalom rovására meggyökerezhetik lelkében a bizalmatlanság és ellenszenv (rancor) érzése ; nem lehetetlen az sem, hogy ha ez ügyben nem történik megegyezés, a találkozás is elmarad. Végre hosszas tárgyalás után, igen sokak jelenlétében (in presentia infinite multitudinis adstantium) akként állapodtak meg, hogy a király az oltáron levő szent kereszt ereklyéjére és a misekönyvre, melyet a patriarcha tartott kezében, a tesseni herczeg is jelen lévén, megesküvék, hogy ifjabbik leányát a császár Zsigmond nevű fiának adja feleségül, ha közben fia nem születik ; ha pedig fia születnék, ez esetben elsőszülött leányát is oda adja neki. Azonképen megesküvék Nagy Lajos király, hogy meg nem támadja a császár tartományait, a mint ezt Boroszlóban megállapították ; sőt megígérte azt is, hogy a császári találkozón levelet is ad erről, föltéve, hogy a császár és követei, t. i. a patriarcha és a tesseni herczeg megengedhetőnek fognák találni ily levél kiadását saját kisebbsége nélkül (sine dedecore suo). A mire a király megesküdött, ugyanarra megesküdtek a jelenlevő főpapok és nemesek, és esküdni