Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

888 PÓK. ANTAL. Lajost, hogy békét kössön a császárral, mert jelenleg az egyház ellensége, Visconti ellen kell támadni, mihez a magyar király se terheltessék segítséget nyújtani. Ajánlja végre barátságába János augsburgi püspököt és Caprespino narbonnei kanonokot, kiket fontos ügyekben (adót szedni) küldött ama vidékekre.1) Ugyan az nap (1371 szept. 7.) magasan szárnyaló hízelkedéssel teljes levelet küldött idősb Erzsébet királyasszonynak, Magyar- és Lengyelország királynőjének, melyben bölcsességét magasztalván, azért esedezik, hogy fiát a császárral kibékítse. Sokkal rövidebben és mérsékeltebb hangon szólt ifjabb Erzsébet magyar királynéhoz, de hasonló értelemben. Feltűnő, hogy Nagy Lajos királynak a béke ügyében nem írt, levelét legalább nem bírjuk ; ismerjük ellenben a pápának Lajos királyhoz intézett más levelét, melyben Visconti »a gonoszság átkos magzatja« ellen tüzel s ajánlja az augsburgi püspököt és társát, kiket segélyt gyűjteni menesztett Cseh- és Magyarországba. Irt a pápa, de más ügyben, ez időtájt az esztergomi érseknek is, kit Miklósnak nevez, jóllehet az esztergomi érsek 1367 julius-hava óta Telegdi Tamás volt. Ellenben megkérte (Szigeti) István kalocsai érseket s az egri és erdélyi püspököket, hogy János alexandriai patriar•chát, kit a császárhoz és a magyar királyhoz a végre küldött követűi, hogy a békét köztük és a bajor berezegek közt helyreállítsa, fogadják barátságosan, és meghagyja nekik, hogy a béke czéljára ők is minden tehetségökkel közbenjárjanak. Hasonló megkeresés,ment Bebek György és Szécsi Miklós főurakhoz is.2) A pápa jó szolgálatot tett, nem annyira a béke ügyének, midőn De-Cardailhac János alexandriai patriarchát, ki nem volt épen jeles diplomata, Cseh- és Magyarországba küldötte követűi, mint inkább a történetírásnak ; mert ezen igazlelkű férfiú, ki hosszabb ideig tartózkodott nálunk, többnyire Nagy Lajos király körűi, leveleiben oly hű képet írt róla, melyért neki hálával tartozunk.3

) ') Theiner : Hung. II. 108. dd. Villanova, 1371. szept. 7. 2) Theiner : Hung. II. 109. 110. 111. 114. 8) De-Cardailhac (olaszosan Cardalhaco) János Orensében Spanyolországban kezdette meg főpapi pályáját, hová őt mint jogtudort 1351-ben nevezte VI. Kelemen püspökké ; 1361-ben Bragában, Lusitaniában lettérsek. 1371 jul. 16-án XI. Gergely alexandriai patriarchának nevezte ki s mint ilyet 1371 jul. 18-án megbízta őt a francziaországi rodexi püspökség kormányzásával. Itt áttért a schismához, a miért VII. Kelemen 1378 nov. 8-án a toulousei, 1379 jan. 24-én az auchi érsekség kormányzójának nevezte ki. Meghalt 1390 okt. 17-ike előtt. (Eubel : Hierarch. Cathol. I. 82. és köv. 11.) Utóda a patriarchai székben (Gams szerint pag. 372.) Szigeti István, szent Agoston-rendi szerzetes és kalocsai érsek lett 1382-ben, ki a kalocsai Schematismus szerint 1367 febr. 10-től 1382-ig volt kalocsai érsek,