Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

ANJOUK ÉS "SVITTELSBACHOK. 889 Egyébiránt a császárnak, ha az alkudozások fonalát kellett szőnie, nem igen volt szüksége segítőre, ki helyette gondolkozzék. Már a következő 1372 év elején utasította Premislaw tesseni herczeget,1

) tudakozódjék Opuliai László herczegnél, Magyarország nádorispánjánál, vájjon Nagy Lajos király és a két Erzsébet királyné hajlandók-e őt meghallgatni, s vájjon fia Zsigmond számára a magyar király leányai egyikét megkérheti-e ? Ha e kérdésre határozottan biztató választ kap, de előbb nem, fölléphet kérőnek és szót ejthet a császár azon óhajtásáról, hogy a menyasszony a cseh királyi udvarnál nevelkedjék ; a hozományt is szóba hozhatja és megemlítheti, hogy a császárt e tekintetben könnyű lesz kielégíteni ; a császár hajlandó a bajor herczegekkel barátságot kötni, ha épségben tartják fiának a cseh ldrálynak, továbbá a morva markolábnak és gyermekeinek jogait Brandenburgra, mely jogok megbírálásával meg lehetne bízni a választófejedelmeket. A mi a fő, a császár 200,000 arany forintot ad, de kér is ugyanannyit biztosítékul, hogy az általa ajánlott házasság létrejön ; a melyik fél e frigyet megtörné, az egész biztosító összeget elveszti. A többi végzendőket a tesseni herczeg bölcsességére bízta a császár.2) Nagy Lajos királynak ez időben Isten meghallgatta esedezéseit és immár két kis leánykáját ringatták a koronás bölcsőben : Katalint, ki 1370-ben julius elején, és Máriát, ki 1371 második felében születhetett.3

) Ezek a leánykák voltak a béke leghathatósabb szószólói. Hányszor beszélhette el Erzsébet anyakirályné fiának Lajosnak a gondteljes tanácskozásokat, melyeket boldogult férjével folytatott arról, miképen helyezzék el fiaikat : Lajost, Endrét és Istvánt, hogy mindegyiknek külön országa és koronája legyen. Lajosnak ők Lengyelországot, Endrének Siciliát, Istvánnak Magyarországot szánták ; ámde Isten másként rendelkezett. Most ugyanazon gondok merültek fel újra. Isten ugyan szabad minden ember fiával, de ha a szülők szándékát bírná, Katalinnak Magyarországot, Máriának Lengyel-és nem alexandriai, hanem jeruzsálemi patriareha. Eubel szerint István áthelyeztetvén az alexandriai patriarchai székbe, utóda Kalocsán (Helfensteini) Lajos lett és volt 1383—1391-ig. J) Premislaw (Nossak) herczeg fia volt I. Kázmér tesseni herczegnek Eufemiától, Trojden mazoviai herczeg leányától. Feleségei : 1. Katalin, III. Boleslaw bregai herczeg leánva ; 2. Elska, Boleslaw bitumi és koseli herczeg leánya. Meghalt 1409-ben. (Grotefend id. m. VII. 7. — V. ö. V. 30. IX. 4.) •') Fejér id. m. IX. 4. 389. — és Dobner : Monum. II. 384. s) Turul, 1895. 90. 1. — Hedvig, a harmadik leány 1373 végén, •semmiesetre sem október előtt született, minthogy Nagy Lajos király Kassán, 1373 okt. 3-án kelt levelében, Katalin és Mária leányai mellett harmadikul Hedviget még nem említi. (Cod. dipl. maioris Pohn. III. 402.) SZÁZADOK. 1907. X. FÜZET. 57