Századok – 1907

Értekezések - PÓR ANTAL: Anjouk és Wittelsbachok - II. bef. közl. 887

ANJOUK ÉS WITTELSBACHOK. (Nagy Lajos második szövetkezése IV. Károly császár ellen.) — HARMADIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. — VI. Voltak azonban a békének más közvetítői is ; első sorban XI. Gergely pápa, IV. Károly császár jóakaró barátja.1

) A pápa kissé távolabbról került a dologra, midőn az egyház ügyét előtérbe tolva, az összes német főpapoktól, kik közül többen a császár barátai nem valának, azt kívánta, hogy a császár köré seregeijenek ; a magyar főpapoktól pedig azt kérte, hogy a béke helyreállításánál működjenek közre. A német érsekeket, püspököket és más főpapokat ugyanis arról értesíté a szentatya, hogy fölhítta a császárt, tartson ünnepélyes birodalmi gyűlést, melyre őket, nemkülönben Németország főurait és nemeseit is hívja meg, hogy tanácskozzanak, micsoda rendszabályokat kell alkalmazniok Visconti Barnabás ellen, ki Ferrara pápai várost és területét megtámadta s ismét az egyház ellen fenekedik. Meghagyta tehát nekik, hogy a mondott gyűlésre elmenjenek, híveiknek pedig tiltsák meg, nehogy ama gonosz Barnabás szolgálatára legyenek.2) Hasonló szándékkal írt a pápa Vilmos pécsi püspöknek isr és a királyra való befolyását magasztalva, kérte : bírja rá Nagy >) Mint jellemzőt hozzuk föl, hogy a császár V. Orbán halála után. Kázmér lengyel király törvénytelen leányai révén, kik közül egyet nyilván Zsigmond fiának akart eljegyezni, mert Venczel már nős volt, ismét megkísértette megszerezni Lengyelországot. Ehez az új pápa minden jóakarata mellett sem járulhatott hozzá, minthogy előde világosan föntartotta a magyar Anjouk öröklési jogát Lengyelországra nézve, a miértmaga is, midőn a leányokat Nagy Lajos béreimére törvényesíté, kijelentette, hogy minden egyebet igen, de a koronát atyjok után nem örökölhetik. (Theiner : Polon. I. 667. dd. Avignon, 1371. okt. 11. — V. ö. Steinherz : Mittheilungen, IX. 591. 2. jegyz.) 2) Theiner : Codex dom. temp. II. 489. dd. Villanova, 1371. aug. 25.