Századok – 1907

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Népmondák és történeti adatok Gertrud királyné erőszakos haláláról 873

NÉPMONDÁK ÉS TÖRTÉNETI ADATOK GERTRUD KIRÁLYNÉ ERŐSZAKOS HALÁLÁRÓL.1) Már az őskorban, a hosszas háborúk, erőszakos kormányváltozások, fejedelmek ellen elkövetett merényletek alkalmával, szerettek volna az eseményeket megfigyelt néposztályok ezen dolgok indító okairól részletes tudomással bírni. Az uralkodó hatalom ritkán közöl a néppel oly el nem ferdített eseményt, mely szégyenletes önviselete vagy önző politikája miatt őt vagy hozzátartozóját kompromittálhatná. Sőt ha közli is valamely katasztrófa valódi okát, pl. a nemzeti ellenpártok gyűlöletét, vagy a fejedelem ellenese, a büszke lovag bosszúvágyát, a nép leplezési kísérletül tekintve a közleményt, nő ellen történt erkölcstelen merényletre szokott gondolni. Ismeretes néhány nőcsábítási monda a világtörténetből, mely politikai katasztrófák alkalmával a nép ajkán keletkezett.-') *) E dolgozat, melyet néhai Mátyás Flórián hagyatékából, elhunyt tudósunk örököseinek szives engedelmével közlünk, külön közös czím nélkül a már közölt Népmondák és történeti adatok Záh Feliezián merényletéről cz. dolgozattal (olv. Századok, 1905. 97. és köv. 11.) tárgyban megegyező értekezést alkotott. A szerző kezének simítását — mint az előbbi — ez még inkább nélkülözi. Különben is az elhunytnak tanulmányai körében ez a thema meglehetősen kései ; valójában csak az u. n. Millenniumi történet olvasása közben vette elő a forrásokat s dolgozta ki egy részét. A Mill. tört. e hatása az akadémiai Értekezések sorozatában megjelent dolgozatokon csak mint írásra, bírálatra késztető alkalomszerűség észlelhető. Mert a szerző azon kutatásai majdnem egészen az Anonymustanulmányok akadémiai előadásának éveibe (1866—1878) esnek. 2) Eredetileg »Előzmény, világtörténeti példák« folytatólagos czím alatt az elhunyt szerző az ókori történetből három nőcsábítást említ mint nagy államtörténeti fordulatok okát. (Helena elrablása, Lucretia meggyalázása, Eudoxia és Petronius Maximus esete.) Ezekhez a következő megjegyzést fűzi : »Mindezen férjek feleségök bántalmazása miatt saját személyök megszégyenítését akarták megtorolni. De leánya sérelmét sem hagyta némely atya bosszulatlanul.« Erre felhozza IV—V. alatt Virginia SZÁZADOK. 1907. X. FÜZET. 56