Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

826 TAKÁTS SÁNDOR. 1551 évi rendtartás — a várban fölötte sok a ringyó, a mennyire lehetséges, a fölösleget el kell távolítani.« i) Éjjel a várat — mondja a rendtartás — senki el nem hagyhatja. A német katonák jó része már ért magyarúl, tehát a kapukhoz olyanokat kell helyezni, a kik magyarúl is értenek. Lárma és dobolás idején mindenki a helyére rohanjon. Tíz lövőmester, köztük két porcsináló legyen a várban. A magyar katonák ugyanitt mind a városban laktak, mivel a várba egyet sem bocsátottak be. A részökre kiadott rendtartásból 2

) látjuk, hogy az őrködés legsúlyosabb részét a magyar katonákra hárították. A Vágón és a Dunán télen-nyáron egy-egy naszád őrködött. A város palánkját és kapuit is magyar katonák őrizték. A kapukat a naszádos kapitánynak napközben háromszor kellett végigjárnia. A rendtartás szerint, a ki a török ellen harczra, portyára indúl, halállal büntettetik. A borbélyoknak a burggráf tudta nélkül sebesültet nem szabad bekötözniök.3

) A város bírái minden éjjel czédulán kötelesek bejelenteni a városba jött idegeneket. Pribéket a Dunán áthozni tilos. A ki ezt cselekszi, először három napi börtönnel büntetik, másodszor a szolgálatból elbocsátják. Ha pribékek jönnek a révhez, a főkapitánynak vagy a naszádosok kapitányának kell bejelenteni. A naszádos hadnagy minden éjjel köteles az őrhajókat megvizsgálni, a vajdák pedig a város kapuin levő őrségeket. A révészek közé hajdút fogadni nem szabad. A magyar várakban a főkapitánynak és a kapitánynak mindég csak meghatározott számú katonaság volt közvetetlenűl alárendelve. E szám a kinevezésekben mindig benfoglaltatott. A többi hadi nép fölött a saját tisztjeik rendelkeztek. A burggráf ok helyett udvarbírákat találunk, a kiket néha ispánoknak is neveztek s a kiknek minden körülmények között nemeseknek kelktt lenniök. Az udvarbírói és a kapitányi tisztet sok helyen egyesítették. A hány kapuja volt a magyar várnak, annyi felesküdött porkolábja volt. A kapunállókkal együtt az ő dolguk volt a kapuk őrzése, melyeknek a kulcsai náluk állottak. Ezenkívül az őrségekre való felügyelet is az ő dolguk volt. Főajtóknál a j("/porkolábok, a mellékkapuknál a viceporkolábok állottak. Az őrködés a magyar várakban úgy történt mindenütt, a hogyan pl. 1578-ban az érsekújvári porkolátok a királyi biztosoknak előadták. E szerint őrséget csakis a gyalogság végzett. A huszárok ettől a fölötte terhes szolgálattól mentesek vol-Közös p. ü. It. Hung. Denkbuch, 1551. »Stadt und Schloss Komorn etlich Verordnung : »Dieweil vill unehrliche weiber under den dienstleuten daselbst befunden wurden ... so ist unser bevelch, darinnen sa vill muglich einsehung und wendung fuernehmest und thuest, damit der ueberfluss aus dem schloss verschafft wurde.« 2) Hadi levéltár : Verzaichnuss ainer ordnungTso zu Komorn fürgenommen, 1550. Ezt Salm Miklós gróf adta ki. , s,**. if-s) Ez a miatt volt, hogy a hadakozást el ne tagadhassák.