Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - VI. A magyar vár - II. bef. közl. 815

M ÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 825» alhatnak. A hova azután egyszer német főkapitány jutott, oda magyar többé nem került.1 ) A német kapitányok az eredetileg magyar vár-rendtartást is német formára ütötték. Volt olyan végházunk, a bol a rendtartás teljesen német volt, s akadt olyan is, a hol német­magyar szokások divatoztak. A végházak túlnyomó részében azonban teljesen magyar rendtartás járta. Tisztán német rendtartás volt pl. Komáromban, jóllehet 1567-ig itt is magyar fő- és vicekapitányok parancsoltak. I)e ezeknek a vár­ban nem adtak lakást. Jellemző a hadi tanácsra, hogy nem a magyar főkapitányokkal levelezett, hanem a várban lévő német zászló­tartóval, a ki természetesen örökösen a magyar főkapitányt gyanú­sítgatta.2 ) A német és a magyar vár-rendtartás között első pillanatra szembetűnő a különbség. A német katonaság többnyire a legerő­sebb kővárakban lakott, a hol nem kellett minden pillanatban ret­tegnie a meglepetéstől. Tehát gondtalanúl éltek, portyára, csatára nem igen jártak, őket nem kellett a hadakozástól tiltani, mint a magyar katonákat. Ellenkezőleg, azért kellett őket büntetni, mert hadakozni nem akartak. Az őrködés a német rendtartású várakban hasonlíthatatlanúl könnyebb volt, mint az ellenség torkában fekvő magyar véghelyeken, a hol különösen a gyújtogatás miatt éjjel­nappal talpon kellett lenni. A magyar véghelyek hadi népe — mint tudjuk — házas életet élt, a német rendtartású várakban pedig a német katonák seregével tartották az erkölcstelen életű nőket s azokkal tivornyáztak. A komáromi német rendtartás szerint a vár tartományának gazdasági ügyeit a burggráfoh (porkolábok) vitték. Ezek is németek voltak mindég, pedig a XVI-ik században a komáromi várbirtokban egyetlen lélek sem értett németül. A burggráfok mellé tehát tolmá­csokat (magyar deákokat) adtak. Az őrködés a várban német módra történt, azaz mindössze egynehány katona őrködött a bástyákon. Az ivás, éneklés és káromkodás tiltva volt. 'Mivel — mondja az 17-én írja a királynak : »A míg az végekben magyar kapitányokat tart felségöd, kiknek sem éjjel, sem nappal csatájok, ragadozások, kóborlások, lesölködések és minden ellenkező dolgaik meg nem szűnnek, higyje el felségöd, hogy soha azok miatt az frigy alkalmatosan meg nem tartatik ; de ha azok helyébe némöt kapitányokat és némötöket választanátok, úgy elhinnők aztán, hogy mind az két fél békével maradhatna.« ") Fényes példa erre 1567-től fogva Komárom, és 1578-tól fogva Kanizsa. 8) Paksy János 1552-től volt főkapitány. A várban lévő német zászlótartó ezalatt Niedermayer volt. Ezzel leveleztek a bécsi kormány­székek. Levelei a közös p. ü. és a hadi levéltárban vannak. Paksy utóda, Petheő János alatt Í3 igy történt, míg végre elvették tőle a főkapitányi tisztet s azontúl állandóan német volt a főkapitány Komáromban. SZÁZADOK. 1907. IX. FÜZET. 53

Next

/
Thumbnails
Contents