Századok – 1907
Történeti irodalom - Hajnóczi Iván: Szentjóbi Szabó László élete (és) munkái. Ism. Gálos Rezső 71
72 TÖRTÉNETI IRODALOM. a 4-ik könyv néhány részletének pontos, szószerinti fordítása. Csupán a Kívánság befejezése új ; de ez sem eredeti, hanem vagy Gessner idyllj ének, vagy — nézetünk szerint sokkal inkább —Horatius 2-ik epodusa, a híres Beatus ille befejezésének hatása alatt készült. A költemények kéziratát *) Hajnóczi szintén nem használta, mert különben máskép vélekednék a Mirabeau cz. epigrammáról. Nem ismeri Szabónak a Debreczeni Kalendárium különböző köteteiben kiadott verseit sem, és csak azon költeményeit tartja utánzásoknak, a melyekről Szabó ezt maga is megvallja. Talán ez az oka, hogy szerzőnknek Szabó László költészetéről nincs elfogadhatóan kialakult véleménye. Hogy Szabó László a Bacsányi és nem Kazinczy hatása alatt fejlődött, azt eddig is tudtuk róla. De hogy ez a fejlődés micsoda hatásokat és áramlatokat érzett meg, arról Hajnóczi nem is számolhat be, mert a fejezet elején kijelenti, hogy »Szabó lyrai költészete világosan széjjeloszlik két irányra«, u. m. az utánzó és a nemzeties irányra. A nemzeties irány alatt Szabónak a népies felé hajló költeményeit érti ; de taglalásába maga is belezavarodik, mikor itt Bacsányi irányítását újra fölismervén, megint csak idegen hatásokkal kell foglalkoznia. Sokkal áttekinthetőbb, és a mi fő, hívebb képet rajzolhatott volna, ha a két iránynak egymásból való fejlődését észreveszi és az »aufklärista fölfogás« helyett Rousseau eszméire utal. így egészen más világításban tűnnék föl költőnknek a Martinovics-összeesküvésben viselt szerepe is. Szabó Lászlónak kortársaival való viszonyáról, posthumus hatásáróla) hallgat Hajnóczi. Levéltárakban, könyvtárakban, talán családi írások között is, bizonyára van még Szabó László életére vonatkozó lappangó adat. Szentjóbi Szabó László életírójának legalább is meg kellett volna kisértenie e téren is a kutatást, hiszen irodalmunk történetének mai állásánál épen ez a fő feladat.3 ) Sajnos, Hajnóczi ezt nem tette meg. Munkája így az anyaggyűjtést sem végezte A M. N. Muzeum könyvtárában : Quart. Hung. 212. -) Szabó Overbeck-fordításáról Hajnóczi megjegyzi, hogy Erdélyi János a népdalok közt közölte. (Népdalok és mondák, I. 438.) — Jókai irja a Ne nyúlj hozzám-ban : »Lehetett itt hallani aztán gyöngynél gyöngyebb sonetteket és madrigálokat. Az ujabbkori népdalfélét nem vették be a jó társaságba ; hanem azok helyett a félig olasz, félig német modorú dalok uralkodtak : Isten hozzád, te csendes ház ! •— Gyöngyöm Minkám, meg kell válnom. — Fakadj piros ro-o-o-ózsa, fakadj csendesen.« Ez utolsó Szabó László Overbeck-fordítása. s) Dézsi Lajos : A magyar irodalmi kutatás feladatairól. Irodalomtört. Közlemények, XIV. 1—15. 11. önállóan : Irodalomtört. Értekezések, 1. sz. Budapest, 1904.
