Századok – 1907

Történeti irodalom - Hajnóczi Iván: Szentjóbi Szabó László élete (és) munkái. Ism. Gálos Rezső 71

71 TÖRTÉNETI IRODALOM. Szentjóbi Szabó László elete (és) munkái. Irta Hajnóezi Iván. Budapest, 1905. Bareza József kny. 8-r. 40 1. Ez a kis életrajz a könyvtárainkban található, nyomtatásban megjelent adatoknak jórészt *) nagyon gondos összegyűjtésével és egybeállításával készült vázlat. Módszere, hogy t. i. külön fejezetben mondja el a Szabó László életére vonatkozó adatokat s külön tárgyalja Toldy Ferencz 1865-iki kiadásából ismert költői és prózai munkáit, — lyrai költő méltatására nem alkalmas ; különösen észreveheti ezt 8iZ, cl ki Szabó Lászlóval tüzetesebben akar foglalkozni, mert a megmaradt kevés adatból (levelezés vagy napló hiányában) kerek, jellemző képet adni róla nem lehet ; a kép vonásait, színeit csak költészete adhatja meg. Hajnóezi meg sem kisérlette e képet megrajzolni. Dolgozata életrajzi részének egyébként, jóllehet adatokon kivűl semmi újat nem találunk benne, nagy hibái nincsenek. Tévedés, hogy valószínűnek tartja Ferenczy Jakabnak -) Gyalui Farkas czikkében is olvasható, de minden alap nélküli adatát, mely szerint költőnk jun. 22-én született. Szabó László Gellert-fordításának idejét 1789-re teszi, holott a M. N. Muzeum könyvtárában levő kéziratból világosan kitűnik, hogy az már 1788 junius-havában készen volt és július elején már a censor jóváhagyását is megnyerte.3) A Magyar Museum 1789-iki kötetében közölt Töredékek R . . . munkáiból cz. fordításról minden összehasonlítás nélkül, Toldynak Rabenerre való téves utalása nyomán indulva, már azt mondja, hogy költőnk Rabener Gottlieb Vilmosnak, a német irodalom e finoman moralizáló írójának Szatírái-ból fordított. A Kívánság cz. idyllről (35. 1.) elfogadja Fürst Aladár nézetét, hogy Szabó László ebben Gessnert követi nyomról-nyomra, pedig előzőleg már maga is kijelentette, hogy Fürst dolgozatának »megállapításai bizonytalan értékűek.« (23. 1.) Csakugyan, a Töredékek is, a Kívánság is egészen más, ugyanegy forrásra vezethetők vissza : mind a kettő Rousseau .EWÍ-jéből a 3-ik, illetőleg J) Hajnóezi nem említi Hoffer László dolgozatát, mely a régi, Szana szerkesztette Figyelő-ben (1871) jelent meg, és Gyalui Farkas czikkét, mely az Erdélyi Muzeum XII. kötetében (1895) olvasható. Jegyzetei különben sem pótolják a teljes bibliographiát. a) Ferenczy-Danielik : Magyar írók, I. 448—449. 11. s) Quart. Hung. 156. — A' Pántlika. Egy Pásztori Játék. (A) Gellert írásaiból (fordíttatott). Nagy-Váradon, 1788. Junius-hó. Imprimatur. M. Varadini, 5 Julii, 788. (L. S.) Jae. Ferd. de Miller, distr. Libror. Revisor Regius, m. p. Az egész, úgy látszik, valami gyűjteményes vállalat egy kötetének volt szánva, mert a kézirat első (számozatlan) lapján ez a főezím olvasható: Comediae Germanicae et Hungaricae, per Regiurn Librorum officium Reuisoratus deletis delendis et mutatis mutandis approbatae.