Századok – 1907
Történeti irodalom - Levrault; Léon: L’histoire. Évolution du genre. Ism. Marczinkó Ferencz 751
TÖRTÉNETI IRODALOM. 751 miként a szerző óhajtja is — új gondolatokat keltsen, további kutatásra ösztönözzön. E mű részleteiben s egészében oly alkotás, hogy a későbbi kutatók bízvást támaszkodhatnak reá és beleilleszthetik azokat az adalékokat, melyek a részletkérdések nyomozásakor elő szoktak bukkanni. Méltánytalanok lennénk, ha sorainknak véget vetnénk a nélkül, hogy az érdemes szerző dicsérete mellett meg ne emlékezzünk arról, ki a szellemi kincs közzétételéhez szükséges anyagiak jelentős részéről gondoskodott : báró Hornig Károly veszprémi püspökről, kinek a magyar történettudomány immár oly sokat köszönhet. Támogatásra érdemes munka megjelenését segítette elő, mert Békefi könyvében nemcsak szép múltjával fényes egyházmegyéjének helyei nyertek újabb és apró részletekben is élénk megvilágítást, hanem egyszersmind hazánk általános történelméhez is sok tanulságot nyújtó munkával gazdagodott irodalmunk. Léon Levrault : L'histoire. Évolution du genre. Paris, 1906. Paul Delaplane. 8-r. 156 1. Léon Levrault a roueni lyceum tanára, miután megírta — igen tartalmas füzetekben — a franczia elbeszélő költészet, a regény, a vígjáték, a dráma és tragédia, a lyrai költészet és a szatíra fejlődését, újabban a franczia történetírás fejlődéséről szóló munkáját adta ki. Vázlatnak lehetne e mindössze kilencz ívre terjedő munkát nevezni, ha vonzó stílusa és rövid, de sokat mondó jellemzései a mű rövidsége mellett is teljes képet nem nyújtanának az olvasónak a franczia történetírás fejlődéséről. Igazán fejlődés (evolutio) az a szó szoros értelmében, a mit itt látunk. Oly érdekesen vannak a franczia történetírás irányai csoportosítva, hogy szinte szemünk előtt fejlődik ki a franczia Clio a naiv Chanson de Geste és Chanson de Roland, meg más, inkább a képzelet, mint a história körébe tartozó költeményekből a XIX. század hatalmas kifejlett történetirodalmává. Érdemes szemmel kísérnünk ezt a fejlődést. A Chanson de Geste és a Chanson de Roland gyermekiesen naiv históriái még csak épen a minden népnél észlelhető azon törekvést jelölik, hogy a nép múltjának kimagasló jeleneteit megörökítsék. Egyébként azonban kevés közük van a történetíráshoz, nemcsak a verses forma, hanem tárgyuk feldolgozása és hosszadalmasságuk miatt is.1) A XIII. században rakják le ') A Chanson de Roland 4000 sor, a Chanson de Geste 50,000 sor is volt.