Századok – 1907

Történeti irodalom - Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Ism. Zoványi Jenő 648

TÖRTÉNETI IRODALOM. 663 olyanok, a kik coccejanismussal vádolták. Pósaházi Syllabusa pedig nemcsak a coccejanusok (IV. 324.), hanem a oartesianusok elleni vitairat is. Azt írja, hogy »a nagy választó, majd porosz király a XVIII. század elején stipendiumokat alapított« (III. 101.), holott a »nagy választó« 1688-ban halt meg és még nem volt király. Hogy nem egyszerű tollhibáról van szó, hanem egy megengedhetetlen tévedésről, mutatja az, hogy máshol is halála után szerepelteti a nagy választófejedelmet, azt mondván, hogy »az első stipendiumokat a II. Rákóczi Ferencz-féle háború idejében alapítja a porosz nagy választó« (V. 133.), jóllehet akkor már I. Frigyes uralkodott, a ki 1701-től porosz király, azelőtt pedig nem porosz, hanem brandenburgi választófejedelem és a mellett porosz herczeg volt. Az sem áll, hogy Mária Terézia idejében »nagyobb stipendiumok inkább csak a porosz egyetemeken voltak« magyar ifjak részére (III. 103.), mert jóval több és nagyobb volt a holland egyetemeken, a melyek közül viszont sem kezdetben, semáltalában a Pokolytól emlegetett utrechtit látogatta a legtöbb magyar (IV. 296.), hanem a franekerit. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a gyásztized után »főleg Svájczba és Németországba« mentek, mert a XVIII. századnak szinte a legvégéig Hollandiába járt a nagyobb részök. Igaz ugyan, hogy erről az országról szólva megfelel a XVII. századbeli szójárásnak a »Belgium« elnevezés (IV. 225.), de ma már talán Hollandiát vagy Németalföldet kellene írnunk a magunk szövegében. A jeles professorok névsorából kimaradt Hegedűs Sámuel, illetőleg csak a családi neve (III. 165.), ellenben a nagy szónokok közt helytelenül említ Hegedűsöket és Tompákat, mert csupán egy-egy volt mind a két néven. Kovásznai váradi lelkésznek (a későbbi püspöknek) Péter volt a keresztneve, nem Benedek. (IV. 334.) A Duraeusnak küldött választ pedig nem Uzoni Balázs (V. 235.), hanem Uzoni Boldizsár írta alá a többek közt. Dézsi Mártonról nem elég azt mondani, hogy »vásárhelyi« pap volt (IV. 303.), több Vásárhely lévén magában Erdélyben is, hanem ki kell egészen írni, hogy kézdi-vásárhelyi. A zsoltárfordítás, illetőleg franczia versekbe szedése nem a Clement és Beza munkája (IV. 242. jegyzet), hanem a Marot-é és Bezáé, a mint a szövegben írja ugyanott. Azután »jus superinspectio« (IV. 15.), »monstrans« (IV. 126. monstrantia helyett) és »alumniák« (IV. 290.) épen úgy nem léteznek, mint »schmalkaldi« (schmalkaldeni) czikkek (IV. 33.) és »ruberiana« kánonok. (IV. 101. 158. 168.) Különben írja itt-ott némelyiket jól is. Enyedi F. János nem adott ki »Szent életre vágyódóknak« czím alatt semmiféle könyvet ; adott azonban Keresztúri