Századok – 1907

Történeti irodalom - Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Ism. Zoványi Jenő 648

660 TÖRTÉNETI IRODALOM. 660 Az 1557 junius 13-án tartott kolozsvári zsinat absolute nem a junius 10-én szétoszlott tordai országgyűlés rendelkezése folytán jött össze. (I. 111.) Három-négy nap alatt bogy lehetett volna olyan népes és a gyulafehérvári dioecesis egész területére kiterjedő zsinatot összehívni és egybegyűjteni ? Azt állítja Dávidról, a ki ekkor már püspök volt, hogy »a plébánosságról önkényt lemondott Heltai Gáspárnak helyét, rögtön reá az erdélyi magyar evangelikus egyház püspöki tisztét is elnyerte« (I. 113.), pedig csak azután lett plebánussá is, hiszen junius 29-én még Heltai volt a plebánus. Hogy általában véve mennyire gondatlan a chronologiai számításokban, az is bizonyítja, hogy szerinte két hét telt el 1564 április 9-ike és junius 4-ike közt. (I. 158.) A nagyváradi 1559-iki kálvinista értekezlet idejéül nem fogadja el augusztus 18-ikát (I. 126.), de erre felhozott egyetlen érve szintén tévedés eredménye. A medgyesi zsinat ugyanis augusztusnak nem 18-án (I. 126. 129.), hanem 14-én tartatott s a közbeeső négy nap alatt nyugodtan elkocsikázhatott onnan Váradra a mindkét helyen jelenlevő Dávid. Természetes, hogy miután itt azon a feltévesen alapúi egész további előadása, hogy a váradi értekezlet előbb volt a medgyesi zsinatnál, voltaképen téves az egész. Általában is szokása, a mit e ponton gyakorol, hogy újabb eredményekkel (itt a Teutschtól megállapítottal) szemben a régi helytelen adatokhoz ragaszkodik s rájok épít következtetéseket, a nélkül, hogy bizonyítaná amazoknak téves voltát. (Pl. I. 246., II. 187. 189.) így tesz a szikszai, 1568 január 6-iki zsinatra nézve is, holott Révész Kálmán róla szóló fejtegetéseiben mindenesetre nagyon valószínűvé tett annyit, hogy nem tartatott meg, ő pedig minden igazolás nélkül beszél a megtartásáról. (I. 207.) így, midőn Hevesi Mihályt még mindig püspöknek említi, noha sokszorosan ki van már mutatva, hogy nem volt az. (IV. 35.) Laskói Csókás Péternek azt a mondását, hogy Meliust az »arianusok« ellen küzdő haza támogatására hívták Debreczenbe, szerinte »ráfogásnak szeretik némelyek minősíteni.« (I. 123.) Nem ! csak anachronismusnak. Ariánus ugyanismég senki sem volt akkor Magyarországon. Stancarus sem, a ki — hogy szintén ókori eretnekségről nevezzem felfogását — nestorianus irányt követett. Azt állítja, hogy az 1564-ben Erdélybe jutott heidelbergi káté »egyszerre kedvelt könyvvé lett« (I. 162.), én azonban egyszerűen tagadom ezt a semmivel sem igazolt állítást. Ugyancsak a heidelbergit mondja az erdélyi ref. egyházban 1566 előtt használt káténak (I. 193.), de csak annyi bizonyos, hogy az említett évben kidolgozott új káté annak a figyelemben tartásával és egy részének átvételével készült.