Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - V. Magyar üveg; magyar üvegesek 630

TAKÁTS S. MÜVELTSÉGTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 637 — mondja az összeírás — újonan erigáltatott. Ennek oldalai boronafa, az födele dirib-darab fenyődeszkából faszeggel sendelyezett, három kemencze benne. Ez huta köz az urakkal. Az szerszámok az hutásoké (t. i. üvegeseké), árendát adnak tűle . . . Vagyon egy lakóház pitvarostul, oldalkamarástúl, az iveges legények laknak benne.« Az összeírás azt is megemlíti, hogy a tárházban volt paraszt ivegtányérok ablakokhoz valók 600, kristály ivegkarika 500. !) A későbbi összeírások — habár csak röviden — erről a hutáról szintén megemlékeznek, így pl. az 1671 évi összeírás is szól az ivegcsűr avagy huta állapotáról.2

) A Rákócziak regéczi üveghutájáról eddig nem tudjuk, hogy mikor alapították. 1698-ban II. Rákóczi Ferencz bizonyos Hutnik Tamás nevű hutást helyezett belé, a ki öreg kristályos karikákat (ablaküveget), paraszt karikákat, poharakat és sótos üveg palaczkokat készített ottan.3

) A hutáinkról avagy üvegcsűreinkről eddig közölt adatokból világosan látszik, hogy a XVI. és XVII. században legnagyobbrészt ablaküveg előállításával foglalkoztak. Ezenkívül azonban virágvíznek való palaczkokat és kotyogós üvegeket is kellett készíteniök. Ilyen virágvizes és kotyogós üvegeket ugyanis minden magyar házban találunk, s mivel egyetlen vámtarifában sem fordúlnak elő, bizonyos, hogy itthon készültek. E feltevést támogatja Makovicza 1641 évi összeírása is, mely az ottani üvegcsűr termékei között ivegh poharakat, víznek való és kotyogós ivegeket mixtim ötszázat említ.4) A XVII-ik század végén, mikor az üvegedények használata a magyar háztartásban is kezd lábrakapni, üvegcsűreink mindig nagyobb és nagyobb mennyiségben gyártanak üvegedényeket. Mind ezeket, mind a különféle ablaküvegeket időrendben mutatjuk be. Lássuk először is, milyenek voltak a magyar kastélyok és udvarházak ablakai a XVI. és XVII. században. Mivel az üvegnek használata a mondott időben általános még nem volt, tehát találkozunk mindazon anyaggal, a mivel az üveget helyettesítették. A magyar kastélyok, udvarházak és házak ablakai a mondott időben tehát többfélék voltak. Leggyakrabban találkozunk az úgynevezett puszta (azaz üres) ablakkal. Radnót 1658 évi és Szilágy cseh 1682 évi összeírása pl. több ilyet említ.6

) A szegény ') U. o. fasc. 21. nr. 6. Makovicza, 1641. -) U. o. fasc. 21. nr. 8. Makovicza, 1671. •'') M. Gazdaságtört. Szemle, 1900. 4) Orsz. Ltár : Urb. et Conser. fasc. 21. nr. 6. Egyik 1684 évi összeírás (fasc. 68. nr. 59.) említ tömpe poharat, üveg urinált, hosszú nyakú kotyogós üveget, széles szájú sótos üveget és sótos kristály-palaczkot. 5) Közös p. ü. lt. fasc. 15483. és 15431. >>öveg nélkül való puszta ablakráma tokostul« stb. Szoboticza 1670 évi összeírása (Orsz. Ltár: Urb. et Conser. fasc. 78. nr. 42.) egész csomó puszta ablakot sorol