Századok – 1907

Értekezések - TAKÁTS SÁNDOR: Műveltségtörténeti közlemények - V. Magyar üveg; magyar üvegesek 630

<638 TAKÁTS SÁNDOR. emberek házán és a majorépiileteken gyakori a sövényből font l

) meg a zsúppal kötött ablak.2

) Igen közönségesek — főleg a XVI-ik század első felében — a papirosos,3

) papiros-lantornásf) lantornás 5

) és hólyagos ablakok.6

) Nagyon elterjedt volt a deszkás vagy deszkatáblás ablak is. Az üveget ezeken a deszkatáblák pótolták. Ha a deszkatábla kezdetleges volt, paraszt táblának mondották.7

) Regécz 1678 évi összeírásában ezt írják : »fatáblákból álló ablakai vas-sarkasak. hevederesek.«8

) Makovicza 1634 évi és későbbi összeírásai is emlegetik a deszkás ablakokat.9

) A deszka helyett olykor zsindelyt is alkalmaztak az ablakokra.1

0

) Az üvegablakok többfélék voltak. Tudjuk, hogy a XVI. és XVII. században az u. n. tányér-karikákból vagy üveg-tányérokból készítették az ablakokat. Ezek rendesen kerekek, néha pedig hatszegletűek voltak. A tányér-karikák vagy közönséges (zöld) üvegből, vagy pedig kristály (fehér, átlátszó) üvegből készültek ; az elsőket paraszt, az utóbbiakat kristály karikáknak vagy tányéroknak nevezték. A kristálytányér szón tehát mindég ablaküveget kell értenünk, nem pedig tányért (teller), mint a hogy az Oklevél-Szótárban találjuk.11

) Latinúl az összes conscriptiók orbiculi fenestrates vagy circuli fenestrates néven nevezik a tányérkarikákat ; ehez néha még a kristály szót is odaírják. Mivel a tányérkarikák kicsinyek voltak, egy-egy ablakra néha száznál is több kellett.12

) A.z összeillesztés vagy fa, vagy ón. vagy ólom segítségével történt. Fogaras egyik összeírásában szerepel a tányérfoglaló ón drót is.1

3

) Az összeírások mindég megemlékeznek az fel. Makovicza 1684 évi összeírása (u. o. fasc. 21. nr. 15.) írja : »mindkét ablakban két öreg puszta ráma, egy puszta fiókjával.« 1) Tapaszos, vagy a nélkül való. A XVI-ik században a szigetiek tudtak a Dunántúl legjobb sövény-ablakokat készíteni. Regécz 1626 évi összeírása (Orsz. Ltár : Urb. et Conscr. fasc. 66. nr. 31.) írja: »sövényből font jó tapaszos ablakjain vasrostélyok vágynák.« 2) Orsz. Ltár : Urb. et Conscr. fasc. 104. Alsó-Redmecz, 1664. 3) Közös p. ü. lt. fasc. 15483. Szilágycseh. 1682. Orsz. Ltár : Urb. et Conscr. fasc. 78. nr. 44» Kapuvár, 1669. ') U. o. fasc. 76. 5) Közös p. ü. lt. fasc. 15483. Orsz. Ltár: Urb. et Conscr. fasc. 14. nr. 50. Fogaras, 1656. «) U. o. fasc. 12. Kapu, 1608—1660. ') U. o. fasc. 78. nr. 44. Kapu, 1669. 8) U. o. fasc. 39. nr. 24. ') U. о. fasc. 21. nr. 3. és nr. 15. ») U. о. fasc. 21. nr. 3. ") Az Oklevél-Szótár a M. Gazdaságtört. Szemléből közöl egy adatot a kristály-tányér szóra. Véletlenül ez az egy is ablaküveget jelent. 12

) Orsz. Ltár: Urb. et Conscr. fasc. 21. nr. 3. Makovicza összeírása mondja példáúl 1634-ben: »felszélről hasonló öreg üvegablak egy, melyet az jégeső vert vala be, vagyon ép üvegtányér benne 79. — Üvegablak húsz üvegtányér binne« ..... stb. «) U. o. fasc. 14 nr. 50. 1656.