Századok – 1907

Értekezések - KANYARÓ FERENCZ: Kurucz virágénekek Thökölyről 618

KURUCZ VIRÁGÉNEKEK THÖKÖLYRŐL. 623 21. így volt hajdon sorsa Aurialusnak, Ki kedviben esett szép Lucretiának, Kítelen1

) egymástól ugyan elválának, Ki miatt halála történék asszonynak.2

) 22. Tudom, én is néked hogy mivel tartozom : Véremnek hullását éretted nem szánom, Szörnyű kínaimat ingyen sem sajnálom, Mert kivüled nincsen semmi boldogságom. 23. Ha szintén által kell az tengeren mennem, Végső napkeletnek országira lépnem, S ha vad Chinák között kell is keringenem, Vagy Ganges vízinél szomorodva ülnöm . . . 24. Bujdossam ámbátor messze országokra, Emberhússal élő híres Japonira, Az nagy Oceanus fövényes partjára : Ott is gondom lészen rád, édes rózsámra.3

) 25. Nem kívánom, senki engem béfogadjon : Gonosz ellenségem üldözzön és vágjon, Valamint szereti, szintén úgy prédáljon, Véres pallosával előttem nyargaljon. 26. Mindazonáltal azt bizonnyal megtudja, Akárki légyen az, ki éltem vadássza : Ha szintén rá kell is mennem az halálra, Vér nélkül nem megyen soha innen vissza.4

) ') Kénytelen. •) Euryalus és Lueretia históriájára czéloz, melyet Kolozsvárt a XVI. század végén adtak ki, s más helyen is több kiadásban. 3) Cserei szerint : Rosámro. ') V. ö. »Több várakban és erősségekben feles praesidiumunk lévén, azokból vér nélkül semmiképen ki nem mennek.« Kemény János levele, 1601. Székely Oklevéltár, VI. 230. 1. A portán áskálódó német követségre gondol itt a költő, mint a 18-ik vers-szakban is.