Századok – 1907

Történeti irodalom - Kempelen Béla: A nemesség. Ism. Dőry Ferencz 558

560 TÖRTÉNETI IRODALOM. 560 Szent-István-rend, 140.1. (M. 216—217.1.) A pápai Krisztus-rend (részben), 140—141. 1. (M. 218—219. 1.) Egyszóval, a könyvnek körülbelül egyharmada voltaképpen nem Kempelen, hanem Marcziányi munkája. Ezzel szemben még azt sem hozhatjuk fel enyhítő körülményül, hogy Kempelen így, idegen segítséggel legalább teljesen megfelelő, nagyobb kifogásoktól ment kézikönyvvel gazdagította irodalmunkat ; munkájában ugyanis — egyéb fogyatkozásaitól eltekintve — sűrűn találunk kellőleg meg nem rostáit, hibás adatokra s helytelen állításokra, melyek azt árulják el, hogy a szerző maga sem teljesen jártas azon a téren, melyen másokat kalauzolni akar. Illusztrálásűl helyszűke miatt csak néhány példára szorítkozhatunk. így a 6-ik lapon a következőket olvassuk : »Mediatizált családoknak a német birodalomban eredetileg azokat a családokat nevezték, melyek közvetlenül nem a császár, hanem a birodalom fenhatósága alatt állottak. Az 1806-iki rajnai és az 1815-iki német szövetség alkalmával elvesztették e kiváltságos állásukat. Az 1825 aug. 18-án kelt legfelsőbb rendelet aztán a szuverén házakkal való egyenrangúságukat elismerte.« Mindez nem egyéb fogalomzavarból eredő értelmetlenségnél. Mediatizáltaknak ugyanis a régi német-római birodalomban azokat a családokat nevezték, melyek közvetlenül a birodalom, vagyis a császár alá tartoztak, de e kiváltságos helyzetükből később bizonyos oknál fogva a birodalom valamely közvetetlen tagjának fenhatósága alá, tehát a birodalomtól közvetett függőségi viszonyba kerültek. Jelenleg pedig azokat a herczegi és grófi, családokat értjük mediatizáltak alatt, melyek a napoleoni háborúk idején — az 1803 évi birodalmi törvény s az 1806-iki rajnai szövetséglevél folytán — vesztették el területi fenségjogaikat (Landeshoheit), s melyeknek jogviszonyait az 1815 évi Bundesakte szabályozta, fentartva az uralkodó családokkal való egyenraguságukat (Ebenbürtigkeit).1) A magyar nemesség történetéről szóló fejezet szintén azt a benyomást kelti bennünk, hogy a szerző nincs kellően tisztában tárgyával. Máskülönben nem tudnók megmagyarázni magunknak, hogy már a honfoglalás előtt nemesekről beszél, sőt azt írja, hogy »a magyar nemesség kialakulása a honfoglalás tényével esik össze.« (33. 1.) Továbbá említi ugyan a honfoglaláskori száznyolcz nemzetséget s beszél a »legrégebbi u. n. törzsökös (de genere) családok«-ról is, de az előbbiek s az oklevelekben »de genere« szóval jelölt nemzetségek közti különbség nincs is érintve. Hogy mily kevéssé forgathatta Kempelen az oklevéltárakat, ') V. ö. Magyar jogi lexikon, V. 362. 1.