Századok – 1907

Történeti irodalom - Kempelen Béla: A nemesség. Ism. Dőry Ferencz 558

TÖRTÉNETI IRODALOM. 559 részben tárgyalja szerzőnk a nemességet, annak eredetét és történeti fejlődését, előbb röviden a külföldön, azután bővebben hazánkban ; tájékoztat a nemesség-adományozás és megerősítés körében fizetendő díjakról, a nemesség -vizsgálatokról, a magyar indigenatusról, az arisztokráczia fogalmáról. — A harmadik rész a heraldika elemeit adja elő ; a negyedik szól az alapítványképességről, az ősi próbákról, nemesség- és czímer-bizonyításról s ennek kapcsán a levéltárakról és hiteles helyekről ; a következő (V—VIII) részek pedig a lovagrendek, udvarképesség, udvari méltóságok, nemes hölgy-alapítványok s végűi a hazai és külföldi érdemrendek ismertetését tartalmazzák. Eltekintve attól, hogy a tárgyalás sorrendje nem mindenütt logikus, a munka keretei általában helyesen vannak megvonva. Kevésbbé kedvezően Ítélünk azonban, ha megvizsgáljuk, hogy a szerző e kereteket hogyan és mivel töltötte ki. Mindenekelőtt feltűnik, hogy Kempelen a bevett irodalmi szokás ellenére sehol sem idézi forrásait, sőt még általánosságban sem említi, honnan meríti adatait. Ily módon egyrészt ezek hitelét ássa alá, másrészt az eredetiség hamis látszatát ölti magára. Mert eredeti e könyvben vajmi kevés akad. Kempelen munkája csupán kompiláczió, sőt részben ennél is rosszabb, t. i. egyszerű ollózás Marcziányi Györgynek 1886-ban megjelent Nemesség czímű ismeretes kis kézikönyvéből. Kempelen egész fejezeteket átvesz Marcziányitól, legfeljebb a sorrenden változtat és stiláris módosításokat tesz, nem egy helyen azonban egész mondatokat is szórói-szóra ír ki, a nélkül, hogy illőnek tartaná forrását csak egyszer is megnevezni. Nincs rá terünk s nem is tartjuk érdemesnek ezt párhuzamos szemelvényekkel bizonyítani ; állításunk igazolásaúl legyen elég utalni a következő összeállításra, melyben felsoroljuk azokat a főbb részleteket, melyek Marcziányi könyvéből vannak átültetve : Ausztriai nemesség, 30—32. 1. (M. 27—28, 53^58. 1.) Rangdíjak, 46—47, 49—51. 1. (M. 23—27. 1.) Magyar indigenatus (túlnyomó részben), 53—55. 1. (M. 48—55. 1.) Alapítványképesség, ősi próba, nemesség- és czímer-approbatiók, 67—71.1. (M. 63—77.1.) A német, a máltai és a porosz Johannita-lovagrend (nagy részben), 79—82, 87—93. 1. (M. 154—172, 123—147, 213—216. 1.) Udvarképesség (nagy részben), 95—99. 1. (M. 90—94. 1.) Kamarási méltóság, 99—108. 1. (M. 100—109, 115—120. 1.) Asztalnoki méltóság, 109—110. 1. (M. 200—203. 1.) Aranysarkantyús vitézek, 111. 1. (M. 204. 1.) A bécsi, prágai, innsbrucki, brünni és gráczi hölgy-alapítványok (az utóbbi újabb adatokkal kibővítve), 113—122. 1. (M. 175—194. 1.) A bajor Szent-György-lovagrend (nagy részben), 138—139. 1. (M. 210—212. 1.) A toszkánai