Századok – 1907

Történeti irodalom - Kempelen Béla: A nemesség. Ism. Dőry Ferencz 558

558 TÖRTÉNETI IRODALOM. 558 válogatásáról, mind kiviteléről csak dicsérettel nyilatkozhatunk. Itt is meg kell azonban jegyeznem, hogy némely ponton változtatásra lesz szükség ; pl. a kassai régi ref. templom és az úrasztali szent edények képét (154. 1.) hátrább kell tenni, mert ezek nem Bocskay korából, hanem a két Rákóczy György idejéből valók ; a 255-ik lapon látható úrasztali terítő nem Lorántffy Zsuzsánna, hanem a Püspöky Istvánné ajándéka, s nem a sárospataki ref. egyház tulajdona, hanem az ottani főiskoláé ; végre a 284-ik lapon látható kép nem egy XVII. századbeli debreczeni deák és senior, hanem egy külföldi, idősb német evangelikus tanár vagy pap arczképe, s mint ilyen, e könyvbe nem való. Tartalomjegyzék, a szövegképek, hasonmások és mellékletek jegyzéke, végűi (nem egészen kimerítő) betűrendes név-és tárgymutató is van a munkához csatolva, mely a folyó év egyik legérdemesebb és maradandó becsű irodalmi terméke, a melyért mind a szerkesztőt és szerzőket, mind a kiadó r. társulatot igaz elismerésünk és méltánylásunk illeti meg. Mivel pedig a magyarországi protestáns egyházak történetével hazánk polgári és művelődéstörténete is elválaszthatatlanúl egybe van forrva, óhajtjuk, hogy e könyv ne csak a protestáns vallású, hanem általában az egész művelt magyar közönség körében is oly nagymérvű pártolásra találjon, hogy a második kiadástól csak évek, ne évtizedek válaszszanak el bennünket. RÉVÉSZ KÁLMÁN. A nemesség. Ütmutató az összes nemességi ügyekben. Genealógiai és heraldikai kézikönyv. Irta Kempelen Béla. Budapest, 1907. Pátria kny. 8-r. VIII, 142 1. E könyv, mely előszava szerint »mindazon tudnivalókat felöleli, melyekre nemesi ügyekben valakinek csak szüksége lehet«, inkább a nagy közönség számára kalauzúl készült ; magasabb tudományos értéket, úgy látszik, a szerző maga sem tulajdonít neki. Az alábbiakban tehát arra a kérdésre akarunk válaszolni, vájjon Kempelen munkája megfelel-e a jó gyakorlati kézikönyv követelményeinek ? A mi a mű tartalmát illeti, az első rész a családdal foglalkozik. A szerző az emberi életközösség alakzatainak fejlődéséről szóló, kétes értékű sociologiai elméletekből kiindulva, áttér a házasságra, tárgyalja az egyenrangú és morganatikus házasság s a mésalliance, majd a mediatizált családok fogalmát, s egy füst alatt fel is sorolja ezeket a mediatizált herczegi és grófi, valamint az európai uralkodó családokat. Ezt követi a család és a genealógia körébe eső fogalmak ismertetése. — A második